Adatokkal és összefüggésekkel a kockázatok ellen: rendszerszemlélettel javítható a hatékonyság
A második napjával folytatódott az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés a 10-es csoportnak. A borult időben Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület alelnöke hozott digitalizációs tudáscsomagot a hallgatóknak. A termelés, a fogyasztás, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság összefüggéseivel kezdett, majd beszélt a Digitális Agrár Stratégia tapasztalatairól és eredményeiről. Kiemelte, hogy egy ország működésének és működtetésének folyamatait alapjaiban megváltoztatja a digitalizáció. Beszélt a fogyasztói igények és szükségletek által vezérelt, adat alapú élelmiszer termékpályákról, a Farm to Health, vagyis a gazdaságtól az egészségig terjedő folyamatról, illetve a kommunikáció, az automatizáció, a robotizáció és az adatkezelés hatékonyságot növelő értékeiről. Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület alelnöke és dr. Vona Viktória tudományos munkatárs, az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szakvezetője – Fotó: CSZS, Mosonmagyaróvár Elhangzott, hogy a jövőkép alapú stratégiai gondolkodás alapja a helikopter nézőpontból összeállított agrifood folyamat modell, továbbá az is, hogy a digitalizáció az adatokról szól, nem az eszközökről. Téma volt az adat alapú döntéshozás a termelésirányításban, a készletgazdálkodásban, a logisztikában és a vállalatirányításban is. Kiemelte, hogy a hatékonyság növelését nem a meglévő folyamatok és tevékenységek digitalizációja biztosítja, hanem a digitalizáció lehetőségei alapján létrehozott új folyamatok. Beszélt az objektumok digitális adatmodelljeiről, valamint az interoperabilitás jelentőségéről is. A digitális iker és az agrárspecifikus működési logika fontosságát is ismertette, valamint kitért rá, hogy a digitalizáció alappillérei együtt biztosítják a profitnövekedést. Varga Péter Miklós bemutatta az agrárüzemek digitalizációjának szintjeit a technológia, az adat és az intelligencia alkalmazásával. A szakember előadásának második felében a mezőgazdasági termelés legnagyobb kockázati tényezőiről is szólt. Több hasznos irányt mutatott arra, hogyan lehet javítani a gazdasági hatékonyságon. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása segít a precíziós technológia, a szaktanácsadás és a farm menedzsment kontrolling folyamataiban. Ehhez viszont még mélyebb és több tudásra van szükségük az agrárszakembereknek, érteni kell a leíró adatokat és az összefüggéseket a helyes működéshez. Megmutatta, milyen egy mezőgazdasági üzemben működő „data flow” a mérési, adatgyűjtési, döntési és precíz beavatkozási körfolyamat vázlatos működése. Ezután arról is beszélt, hogy az Agrár-EDIH projektben az üzemek digitalizációjának célját egy módszertan kidolgozása támogatta. Kulcsfontosságú a vállalati erőforrás tervezése, valamint a rendszerszintű gondolkodás, az eredményekre alapozott számításokkal támogatva. Fontos cél a magas döntéstámogatási szint elérése az adatok összekapcsolásával, a konnektivitás segítségével. Ezek részei a térinformatikai, a környezeti, a technológiai, a fogyasztói piaci, az input piaci, az energia felhasználási, a vízügyi, a vegetációs és a gazdálkodási adatok is, rendszerbe foglalva. Részletesen beszélt az üzemszintű digitalizáció tervezésének főbb elemeiről, továbbá megemlítette az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) és a Nemzeti KAP-hálózat részeként működő Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységet (ITE), melynek csapata immár két mesterséges intelligencia témájú kiadványt, számos információt, hasznos tudást hoz a termelőknek. Részlet az előadásból: a digitális iker és az agrárspecifikus működési logika Szólt még a szaktanácsadás digitalizációjában és a digitalizáció szaktanácsadásában lévő lehetőségekről, valamint az AgriFood láncban megvalósítandó feladatokról is. Az agrártermelés, az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem várható globális piaci értékének növekedése is téma volt. Varga Péter Miklós szerint az agrártermelésben három kiemelt növekedési terület jelenik meg: Beszélt az egészségügy és a táplálkozás között fennálló kapcsolat adatokkal történő megerősítéséről és elemzéséről, amely hatására egyszerre érhető el költségcsökkentés és egészségi állapot javítás. A szakember a Digitális Agrárakadémia projektekre is kitért, melyek a gazdaképzés és a szaktanácsadó képzés területein értek el évekig eredményeket Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta részein tartott programjain. Zárásként a mezőgazdaság számára fontos adatrendszerekről szólt, amelyeket a magyar szakemberek használhatnak. A közigazgatási adatbázisok felszabadításának lehetőségét is taglalta, amelyet elérve összesen nagyjából 200-féle adatcsomag információi lennének összefésülhetőek, skálázhatóak, vizsgálhatóak és használhatóak a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése céljából. A borult időben Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára tartott agrárdigitalizációs előadást az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés 10-es csoportjának – Fotó: CSZS, Mosonmagyaróvár Az egységes európai adattér részeként az agráradat keretrendszer fontosságáról is beszélt, ahogy az új, 2028-2024 között tartó KAP stratégia (NRPP) várható újdonságairól is. A CEADS (Common European Agricultural Data Space) azaz a Közös Európai Mezőgazdasági Adattér kialakításáról is szólt, amelynek létrehozása az európai szintű biztonságos élelmiszeripari, mezőgazdasági adatmegosztás érdekében történik. Szerkesztette: Csurja Zsoltgödöllői környezetgazdálkodási agrármérnök 2009óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport #digitalizáció #GÓvár #precíziós #mezőgazdaság #szakmérnök #szaktanácsadás #agráradat #agrárképzés #precisionAG #agriculture #Mosonmagyaróvár #AKMK