Zsolt Csurja

Alapkőletétel és időkapszula elhelyezés Szerencsen

Robotkutyák is segítették a Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont alapkőletételét

Leave a Comment / digitalizáció, Élelmiszeripar /

Ünnepélyes alapkőletételen vettünk részt az egykori Szerencsi Cukorgyár irodaépületében, a Rákóczi úton. A GINOP_Plusz-5.1.1-24-2025-00003 azonosítószámú, Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont létrehozása című pályázathoz kapcsolódó infrastrukturális beruházáshoz tartozó program 2026. március 12-én, csütörtök délután volt. Az alapkőletételhez több robotkutyát is beprogramoztak, így azok is segítették még emlékezetesebbé tenni az eseményt. A megnyitón az ünnepélyes alapkőletétel és időkapszula elhelyezése keretében beszédet mondott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter és dr. Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője, valamint Némethné Dr. Gál Andrea, az Edutus Egyetem rektora. A projekt célja egy korszerű, országos és régiós igényekhez illeszkedő élelmiszeripari tudásközpont létrehozása, amely hozzájárul a szakképzési kínálat minőségi megújításához, a foglalkoztatás és a duális képzésben résztvevők számának növeléséhez. A szervezet és a szolgáltatás politikája szerint a Szerencsi Szakképzési Centrum elkötelezett a gyakorlatorientált, esélyegyenlőséget biztosító, modern technológiákat integráló szakképzés iránt, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetűek integrálására. A fejlesztés célja egy olyan élelmiszeripari tudásközpont létrehozása, amely megfelel az iparág jövőbeli technológiai és munkaerőpiaci kihívásainak, és támogatja a helyi gazdaság megerősítését. A projekt célja egy korszerű oktatási létesítmény létrehozása. A várt eredmény, hogy az új vagy korszerűsített oktatási létesítmények éves felhasználói (kevésbé fejlett régiók) elérik a 600 főt, osztálytermi kapacitása pedig a (kevésbé fejlett régiók) 100 főt. A projekt közvetlen célcsoportja az ország teljes tanulói, a felnőttképzésben résztvevők, oktatók és élelmiszeripari vállalkozások; közvetett célcsoportja pedig az ország lakossága, munkaadók, és a turizmus-vendéglátás ágazatai. A fejlesztés szakmai tartalma: a projekt keretében épül egy oktatási és gyakorlati képzési központ, modern technológiákkal (pl. borászati labor, cukrászati üzem, minőségellenőrzési laborkörnyezet), valamint a partnerek között megoszlik az oktatási szolgáltatás és duális gyakorlati képzés; a kivitelezést külső szállítók végzik, az oktatási szolgáltatást az SzSzC és partnerei. Az egyéb szakmai elvárások: esélyegyenlőség biztosítása, hátránykompenzáció alkalmazása, és a legújabb digitális, környezetkímélő oktatási technológiák használata. A projekt további részleteit ezen a hivatkozáson lehet megismerni.

Robotkutyák is segítették a Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont alapkőletételét Read More »

Élelmiszergyártók és –kereskedők részére hirdetett digitalizációs versenyt a NAK

Leave a Comment / Élelmiszeripar /

A leginnovatívabb feldolgozóknak hirdet versenyfelhívást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Nemzeti Technológiai Platform Szövetség szakmai támogatásával. A megmérettetés célja az élelmiszerláncban megvalósított digitalizációs megoldások bemutatása és elismerése. A digitalizáció ma már nem egyszerűen versenyelőnyt jelent, hanem a hazai élelmiszerlánc hatékony működésének és ellátásbiztonságának alapfeltétele. A termelési, logisztikai és kereskedelmi folyamatok adatvezérelt, integrált és automatizált irányítása egyre fontosabb a gyors reagálás, a minőségbiztosítás és a fenntartható működés érdekében. A digitális megoldások alkalmazása hozzájárul a termékminőség javításához, a nyomonkövethetőséghez, a veszteségek és az energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint a fogyasztói bizalom erősítéséhez. A felhívás célja olyan élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozások elismerése, amelyek már működő, mérhető eredményeket hozó digitalizációs technológiákat vezettek be. A pályázók bemutathatják azokat a fejlesztéseket, amelyek javították többek között a hatékonyságot, a jövedelmezőséget, a logisztikai teljesítményt, a készletgazdálkodást, a döntéstámogatást vagy a vevői elégedettséget – írta a NAK. A pályázaton magyarországi közép- és nagyvállalatok vehetnek részt, amelyek élelmiszer- vagy italgyártással, illetve élelmiszer-kereskedelemmel foglalkoznak. A verseny két fő kategóriában zajlik: A kategóriákban összesen három győztest hirdetnek. A pályázatok értékelése két fordulóban történik. Az első körben a digitalizációval elért, számszerűsíthető eredményeket vizsgálják, majd a második szakaszban helyszíni szakmai validáció során ellenőrzik a bemutatott megoldásokat. A jelentkezési határidő 2026. június 30., a nyerteseket pedig a 2026-os FoodTechShow rendezvényen hirdetik ki. A díjazott vállalkozások szakmai elismerésben, médiamegjelenésben és promóciós lehetőségekben részesülnek. A részletes információk és a jelentkezési űrlap a https://www.foodtechshow.info/ oldalon érhető el.

Élelmiszergyártók és –kereskedők részére hirdetett digitalizációs versenyt a NAK Read More »

A X. Közétkeztetési Szakácsverseny országos döntőjén három különdíjat is átadott főtitkárunk, Varga Péter Miklós.

Három különdíjat adtunk át a SIRHA Budapest közétkeztetési szakácsversenyén

Leave a Comment / Élelmiszeripar /

A KÖZSZÖV – KÖSZ – közétkeztetési szakácsversenyen három különdíjat is átadott főtitkárunk, Varga Péter Miklós. Szívből gratulálunk a díjazottaknak! A csapatok nyereménye, hogy egy egynapos érzékszervi minősítési képzésen vehetnek részt. Eredményesen és nagy szakmai érdeklődés mellett zárult a X. Közétkeztetési Szakácsverseny országos döntője, amelynek 2026. március 3–5. között a SIRHA Budapest adott otthont a HUNGEXPO-n. A megmérettetést a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szervezte. A verseny arany minősítést szerzett csapatai a közétkeztetés számos területéről érkeztek: többek között óvodából, kórházból, étteremből, valamint büntetés-végrehajtási intézményből. A jubileumi verseny középpontjában ezúttal is a fenntartható és minőségi közétkeztetés állt. Az őszi elődöntőkből továbbjutott 14 csapat három kategóriában – gyermek- és diákétkeztetés, intézményi felnőtt közétkeztetés, valamint munkahelyi vendéglátás – mérte össze szakmai tudását és kreativitását. Arany fokozat – Munkahelyi vendéglátás – ORGANX TEAM HUNGAST Csapattagok: Lovay Gergely, Bizeri István, Kulcsár Ákos, Berényi Máté Alföldi gulyásleves, házi kenyérrel, Gombás gnocchi, zöldborsó és karfiol, Túrógombóc, szilvapüré és tejfölhab. Arany fokozat – Intézményi felnőttétkeztetés – NKDK CSAPATA (Kanizsai kórház) Csapattagok: Faricsné Hári Vera, Király Éva, Ácsné Tolnai Szilvia, Gelencsér Lászlóné, Major Adrienn Tradicionális gulyásleves szürkemarhából, Trikolor túrógombóc kapros tejföllel, Szilvás panna cotta fahéjas morzsával és mézes szilvapürével Arany fokozat – Gyermek- és diákétkeztetés – PRIZMA JUNIOR Csapattagok: Egri Zsolt, Nagy Balázs, Samu Zsuzsanna Hideg tejfölös zöldalmaleves, fűszeres szilvaraguval, meggyhabbal, mézeskalács kockákkal és meggyes ropogóssal marinált édesköménnyel, grillázsba forgatott sós túrógaluskával és almahéj ropogóssal Zöldfűszeres harcsa ,,halrudacska”, lecsós hajdinakásával, spenótos zöldborsós sajtos kosárkával, finomfőzelék pürével és zöldség jus-vel. Köszönjük az élményt és a SIRHA Budapest versenyén való minőségi részvételt, sok sikert kívánunk a további karrieretekben!

Három különdíjat adtunk át a SIRHA Budapest közétkeztetési szakácsversenyén Read More »

A Kendereskert Hajdúnánáson: nagyon jó példa a rövid ellátási lánc, a biogazdálkodás és a minőségi közétkeztetés közös rendszerének kialakítására - Fotó: Csurja Zsolt, DAA Plusz

Nyolc szakmai beszélgetést szervezünk a 2026-os budapesti SIRHA kiállításon

Leave a Comment / Élelmiszeripar /

A Széchenyi István Egyetem és a Cibus Hungaricus Alapítvány közös szervezésében szakmai beszélgetéseket szervezünk a 2026-os SIRHA Budapest élelmiszeripari, sütőipari, gasztronómiai és vendéglátóipari szakkiállításon. Ezek mindegyikén szeretettel és rengeteg hasznos ismerettel várjuk az érdeklődőket! A nyolc kerekasztal beszélgetésről több kapcsolódó tartalmat a programok Facebook esemény aloldalain tettünk és teszünk közzé, érdemes ellátogatni oda is, innen a legegyszerűbb az átjutás. Az első, kedd délutáni kerekasztal beszélgetés címe: Polctól a platformig: automata boltok, rövid ellátási láncok és a digitális élelmiszeripar jövője Téma: „Digitális élelmiszerkereskedelmi ökoszisztéma bemutatása. A kerekasztal azt vizsgálja, milyen szerepe lehet az automata (önkiszolgáló) bolti megoldásoknak, digitális eszközöknek a rövid ellátási láncokban. Hogyan tudnak bekapcsolódni a digitális REL rendszerbe a termelők? ÉLIP projekt eddigi szakmai tapasztalatai, eredményei, FOOD4CE projekt jó gyakorlatai. Miben és hogyan támogatja az ÉLIP projektben azonosított digitális REL platform a termelőket. A termelői–fogyasztói kapcsolatok új modelljei, a bevezetés fő kihívásai, a Farm to Health szemlélet. Moderátor: Dr. Troján Szabolcs, SZE-AKMKRésztvevők: László Róbert, Óvári Zsolt, LogBord Kft.Dr. Hitka Géza, MATE ÉTTI, FOOD4CE projektDr. Horváth-Mezőfi Zsuzsanna, MATE ÉTTIDr. Visy Anna, MATE ÉTTIDr. Juhász Anikó, SZE AKMKVarga Péter Miklós, Cibus Hungaricus Alapítvány A Kendereskert Hajdúnánáson: nagyon jó példa a rövid ellátási lánc, a biogazdálkodás és a minőségi közétkeztetés közös rendszerének kialakítására – Fotó: Csurja Zsolt, DAA Plusz A második, kedd délutáni kerekasztal beszélgetés címe: Közétkeztetés – REL – rövid ellátási láncok Téma: A termelők hogyan tudnak beszállítani a közétkeztetésbe, milyen feltételeknek, minőségbiztosítási rendszereknek szükséges megfelelni a termelőknek? Moderátor – Varga Péter Miklós Résztvevők:Páger ZsoltKirály Gábor, AKITóth DávidSomos András, Kanizsai Tóth CsabaBalog Zsolt Az első, szerda délelőtti kerekasztal beszélgetés címe: Több mint élelmiszer: funkcionális termékek és a REL kapcsolata, kistermelők hozzáadott értékének növelése „A kerekasztal a funkcionális élelmiszerek fejlesztésének fő irányait mutatja be, Szó lesz a fejlesztési folyamatról az ötlettől a piaci bevezetésig: hatóanyag-választás, formulálás, érzékszervi és eltarthatósági kérdések, valamint a bizonyíték-alapú állítások és a szabályozási megfelelés (jelölés, kommunikáció) kihívásairól.A cél, hogy a résztvevők gyakorlati példákon keresztül kapjanak képet arról, hogyan lehet innovatív, mégis biztonságos és fogyasztóbarát termékeket létrehozni.” Moderátor: Dr. Ásványi Balázs, SZE AKMK Résztvevők:Dr. Kiss Attila Péter, SZE AKMKMakai Szabolcs, Húsüzem Kft.Dr. Friedrich László, Cibus/MATE ÉTTISzommerné Egyed Linda, FINO-FOOD Kft.Dr. Soós Mihály, Debreceni Egyetem A második, szerda délelőtti kerekasztal beszélgetés címe: Termelőként hogyan készüljünk fel a piaci értékesítésre? Téma: Fogyasztói igények, jogszabályok, logisztikai elvárások, minőségbiztosítás. Termék- és technológiai fejlesztések jelentősége a piaci megjelenés tükrében, arculat, címke jelölés, tápértékek, összetevők felsorolása. Moderátor: Varga Péter Miklós, Cibus Hungaricus Alapítvány Résztvevők:Dr. Surányi JózsefDr. Hitka GézaDr. Gombkötő NóraDr. Soós Mihályegy gazdálkodó szakember, szervezés alatt A harmadik, szerdai kerekasztal beszélgetés címe: Oktatási és szaktanácsadási igények, szükségletek a rövid ellátási lánc szereplői részéről Téma: „Milyen új képzési modulokra, tananyagokra, tanácsadói szolgáltatásokra lenne szüksége a rövid ellátási lánc szereplői részéről: termelők, ellátási lánc szervezők. Főbb területek: fogyasztói igények, HORECA igények, technológia, digitális megoldások, adatok, mesterséges intelligencia, logisztikai, üzleti modellek.” Moderátor: Varga Péter Miklós, Cibus Hungaricus Alapítvány Résztvevők:Rózsa Pál – Kiskunfélegyháza Szakképző CentrumBagdán Boglárka, AgrárminisztériumGál Andrea, Edutus EgyetemSipos PéterPásztorné Huszár Klára, MATE Az első csütörtöki kerekasztal beszélgetés címe: Fermentáció, mint megoldás az élelmiszer- és a takarmányiparban Téma: A kerekasztal azt vizsgálja, hogyan válhatnak a fermentációval előállított adalékok (pl. probiotikus/posztbiotikus komponensek, szerves savak, enzimek, bioaktív metabolitok) az élelmiszer- és takarmányipar kulcseszközeivé az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatának mérséklésében. Megvitatjuk, milyen mechanizmusokon keresztül támogathatják az állatok bél-egészségét és a mikrobiológiai biztonságot, hogyan illeszthetők be az antibiotikum-felhasználás csökkentését célzó stratégiákba (One Health szemlélet), és milyen feltételek mellett skálázhatók ipari szintre. Kiemelt figyelmet kap a fenntarthatóság: melléktermék-alapú alapanyagok, erőforrás-hatékonyság, kibocsátáscsökkentés, valamint a minőségbiztosítás, szabályozás és piaci elfogadás gyakorlati kérdései a fejlesztéstől a bevezetésig.” Moderátor: Dr. Kiss Attila Péter, SZE AKMK Résztvevők:Dr. Tóth Tamás SZE AKMKDr. Süth Miklós – ÁTE Élelmiszerlánc-tudományi IntézetDr. Nemes Imre – NÉBIHDaróczy Lajos – Y-FOOD Kft.Dr. Nguyen Duc Quang – MATE A második csütörtöki kerekasztal beszélgetés címe: Magtól a kovászig: a fogyasztói trendek új hulláma Téma:„A kerekasztal a fogyasztói piac változó igényei (eredet, tisztaság, „történet”, egészségtudatosság, helyi értékek) alapján a gabona fajtaválasztást, a termesztés gyakorlati kérdéseit, valamint a pékáru előállítást, a kovászos technológiák minőségi és érzékszervi előnyeit járja körbe. A cél: a hagyományra és a fogyasztói igényekre épülő, piacképes termékpályák és együttműködések azonosítása a termőföldtől a friss kenyérig. Ipari léptékű gyártás hogyan tudja lekövetni a fogyasztói trendeket?” Moderátor: Hanczné dr. Lakatos Erika, SZE-AKMK Résztvevők:Cseperkáló József, Magyar Kézműves Kenyér TársaságBene Zoltán, Karintia Kft.Szólláth Tibor, NAKDr. Kerti KatalinSzabadfi Szabolcs, Il Basilico Kft. Arra is választ keresnek a szakemberek, hogyan tudja lekövetni a fogyasztói trendeket az ipari léptékű gyártás – Fotó: SIRHA Budapest 2024 A harmadik csütörtöki kerekasztal beszélgetés címe: Biotermékek értékesítése rövid ellátási láncon keresztül a HORECA-ba Téma:„Hogyan lehetséges a biotermék kínálatot a HORECA fogyasztói igényekhez igazítani? Milyen szempontjai vannak a HORECA piacnak? Termék, minőség, mennyiség, post harvest, csomagolás, logisztika és ár.” Moderátor: Varga Péter Miklós, Cibus Hungaricus Alapítvány Résztvevők: Szólláth Tibor, NAK, Kelet-Magyarországi Biokultúra EgyesületKanizsai-Tóth Csaba, FÁN Group Kft.Pusztai Péter, MATEBalla Géza/Gál AndrásKápolna Beáta, METRO A nyolc beszélgetés időpontjai egy képen: A nyolc kerekasztal beszélgetésről több kapcsolódó tartalmat a programok Facebook esemény aloldalain tettünk és teszünk közzé, érdemes ellátogatni oda is, innen a legegyszerűbb az átjutás. 2026.02.21. Szerkesztette: Csurja Zsolt DAA Plusz tartalomszerkesztő

Nyolc szakmai beszélgetést szervezünk a 2026-os budapesti SIRHA kiállításon Read More »

A Cibus Hungaricus Alapítvány és a Szerencsi Szakképzési Centrum közötti megállapodás egy olyan közös jövőkép megvalósítását szolgálja, amely a GINOP Plusz 5.1.1 projektben tervezett Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai irányait és céljait teszi kézzelfoghatóvá, partnerségi együttműködés formájában

Együttműködés jött létre a Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai támogatására

Leave a Comment / Élelmiszeripar /

A Cibus Hungaricus Alapítvány és a Szerencsi Szakképzési Centrum együttműködési megállapodást kötött a Szerencsi Szakképzési Centrum által létrehozott Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai támogatására. A megállapodást a Szerencsi Tudásközpont képviseletében Rubi Zsoltné kancellár, a Cibus Hungaricus Alapítvány részéről Dr. Friedrich László elnök írta alá 2026. január 21-én, Budapesten. A megállapodás ünnepélyes aláírása kapcsán elhangzott beszédekben a felek a következőket emelték ki: Az élelmiszer nem csupán gazdasági termék, hanem stratégiai erőforrás: a társadalmi stabilitás, a nemzeti szuverenitás és a fenntartható fejlődés egyik alapja. A Digitális Élelmiszerstratégia éppen erre a felismerésre épít, amikor a tudás, az innováció, a digitalizáció és az emberi erőforrás fejlesztését állítja az ágazat jövőjének középpontjába. A Farm to Health („Farmtól az Egészségig”) szemlélet, amelyet a Cibus Hungaricus Alapítvány meghatározó célként fogalmaz meg, azt az interoperábilis megközelítést jeleníti meg, hogy a teljes termékpályán – a gazdaságtól az egészséges fogyasztóig – integráltan, hatékonyan és fenntarthatóan növeljük a termékpályák értékét és hatékonyságát. Ez a megközelítés egyesíti a digitalizáció lehetőségeit, az adat alapú döntéshozatalt és a fogyasztói egészség szem előtt tartását egy egységes, átfogó fejlődési úttá. A megállapodás egy olyan közös jövőkép megvalósítását szolgálja, amely a GINOP Plusz 5.1.1 projektben tervezett Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai irányait és céljait teszi kézzelfoghatóvá, partnerségi együttműködés formájában. A Tudásközpont célja, hogy válaszokat adjon a munkaerőhiányra, a digitalizáció és a modern technológiák kihívásaira, miközben olyan gyakorlati képzést kínál, amely a legmodernebb ipari elvárásoknak is megfelel. A központ a termeléstől a digitális képzésig, a vállalati együttműködéstől az innovációig egy komplex tudásbázist hoz létre, amellyel hosszú távon erősítheti a térség és az ország élelmiszeripari versenyképességét. A Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont azon a területen valósul meg, ahol a Szerencsi Cukorgyár több mint egy évszázados szakipari öröksége adja az alapot. Ez az ikonikus ipari helyszín ma új életre kel: egy olyan tudásközpont épül, amely tiszteleg a múlt előtt, miközben a jövő élelmiszeripari szakembergenerációját képzi.

Együttműködés jött létre a Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai támogatására Read More »

AgriFood 4.0 - Digitális megoldások termőföldtől az asztalig - címmel szervezünk pályázatot a Kárpát-medencei felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók, illetve hallgatói csoportok számára

Várjuk a jelentkezéseket az AgriFood 4.0 pályázatra

Leave a Comment / digitalizáció, Élelmiszeripar /

A 2026. január 21-24-én Budapesten megrendezésre kerülő ANImashEXPO rendezvény keretében a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE), a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel (MPGE) és a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal közösen pályázatot hirdet: AgriFood 4.0 – Digitális megoldások termőföldtől az asztalig! avagy hazai körülmények között, a rendelkezésre álló eszközökkel és lehetőségekkel bevezethető digitális megoldások ismertetése és bemutatása az alábbi öt tématerületen: a növénytermesztésben (1), a kertészetben (2) , az állattenyésztésben és -tartásban (3), az élelmiszeriparban (4) valamint a rövid ellátási láncban (5). A pályázatra Kárpát-medencei felsőfokú képzésben résztvevő hallgatókat, hallgatói csoportokat várunk! A pályázatok benyújtási határideje 2026 január 10. 23:59 A pályázat célja, hogy az öt tématerületen felkeltse a pályázati anyagok olvasóinak, nézőinek figyelmét a hazai digitális megoldások lehetőségére, elérhetőségére, hasznosságára és szükségességére a mai mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és rövid ellátási láncban. A pályázat két részből áll: Rövid elemzés összeállítása, 5–10 oldal terjedelemben (képek és ábrák nélkül). A pályázó mutassa be, hogy a mai hazai lehetőségek mellett milyen digitális megoldásokat tart a hazai élelmiszer termékpályán belül 2-5 éven belül bevezethetőnek, elterjeszthetőnek, amelyek bevezetésében szerinte a gazdálkodók, vállalkozók is szívesen részt vennének és a fogyasztók számára is előnyösek, valamint adjon javaslatot a bevezetés módjára, célcsoportjára, egyéb specialitásaira vonatkozóan. Közösségi médiába szánt kreatív tartalom (videó, reels, TikTok, Instagram-post, rövid ismeretterjesztő videó, animáció, mém-sorozat vagy infografika) készítése az öt tématerület valamelyikében. A pályázat több tématerületet is érinthet a fent felsorolt öt közül. A tartalomnak: A pályázatok elbírálását a MAPÁE, a MPGE és Cibus Hungaricus Alapítvány tagjaiból álló zsűri végzi. Növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, élelmiszeripar és rövid ellátási lánc kategóriákban külön bíráljuk a pályázatokat. Értékelési szempontok: Pályázati díja: “A” rész esetén tématerületenként: Első helyezettek: 150 000.- Ft Második helyezettek: 100 000.- Ft Harmadik helyezettek: 50 000.- Ft összegű pályadíjakat nyernek a díjazott pályázók. “B” rész esetén : Első helyezettek: 150 000.- Ft Második helyezettek: 100 000.- Ft Harmadik helyezettek: 50 000.- Ft összegű pályadíjakat nyernek a díjazott pályázók. Az “A” rész esetén mind az öt tématerület külön-külön kerül díjazásra. A “B” rész estén a tématerületek összevontan kerülnek díjazásra. A zsűri által kiválasztott pályázatokat, a készítők feltüntetésével a MAPÁE, az MPGE és a Cibus Hungaricus Alapítvány honlapján, közösségi média felületein közzétesszük és a szervezetek hírleveleiben terjesztjük! Technikai tudnivalók: Sikeres pályázást kívánunk! Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület https://www.hunplf.hu/ Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület https://www.preciziosklub.hu/ Cibus Hungaricus Alapítvány https://cibushungaricus.hu/

Várjuk a jelentkezéseket az AgriFood 4.0 pályázatra Read More »

Prof. Dr. Friedrich László, a MATE intézetigazgatója, a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke

A Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke, dr. Friedrich László beszélt az élelmiszeripari innovációkról és az adat alapú döntéshozásról

Leave a Comment / digitalizáció, Élelmiszeripar /

A hazai élelmiszeriparban a gazdasági nehézségek, a munkaerőhiány és az árérzékenység ellenére egyre több helyen indulnak el fejlesztések, és nő az igény az innovatív, magasabb hozzáadott értékű termékek iránt. Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének vezetője szerint a jövő azoké az élelmiszeripari szereplőké, akik felismerik: a versenyképesség kulcsa a digitalizációban, a célzott termékfejlesztésben és a fenntarthatóságban rejlik. A szakértő úgy véli, bár a szektor komoly kihívásokkal néz szembe, az elmúlt időszakban tapasztalható fejlesztések és innovációk bizakodásra adnak okot. Az ÉLIP keretében megvalósuló beruházások pedig komoly lendületet adtak a szektornak. Akik részt tudtak venni a pályázatban, azoknál pozitív hangulat alakult ki, mert látják, hogy a fejlesztésekben van a jövő. Az új technológiák és az innováció bevezetése egyre több hazai üzemnél válik elengedhetetlen alapfeltétellé a versenyképesség fenntartásához – mondta Dr. Friedrich László az Agrárszektornak. A hozzáadott érték növelése különösen kulcsfontosságú: azok az élelmiszer-feldolgozók, akik a magasabb feldolgozottsági szintű termékekre (például tejtermékek, húskészítmények) helyezik a hangsúlyt, jóval sikeresebbek, mint az alapanyag-feldolgozásban maradók. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az adatalapú döntéshozatal, ami lehetővé teszi a termelési hatékonyság folyamatos nyomon követését és optimalizálását. Szerkezeti különbségek a piacon A szektor szerkezeti sajátossága, hogy az árbevétel mintegy 90%-át nagyüzemek adják, ugyanakkor ezek nemzetközi viszonylatban többnyire csak középkategóriás kapacitásúak. A kis- és középvállalkozások akkor tudnak sikeresen működni, ha réspiacokra specializálódnak, kézimunkát igénylő, nehezebben automatizálható technológiákat alkalmaznak, vagy egyedi termékeket kínálnak. A szakember egyben hangsúlyozta: Ha egy kkv próbál automatizált, nagy volumenű termékek piacán versenyezni, könnyen alulmaradhat. Ugyanakkor egyediséggel, minőséggel még mindig lehet piaci rést találni. Komoly hiányosságok is vannak Az élelmiszeripar egyik legnagyobb kihívása a munkaerőhiány. A segédmunkát igénylő, sokszor fizikailag megterhelő munkakörökben jelentős az elvándorlás, ezért a szektor egyre nemzetközi munkaerőre is támaszkodik. Az automatizálás részben enyhítheti a gondokat, de a beruházások költsége kisebb üzemek számára sokszor nem megtérülő. A szakképzés is súlyosan alulreprezentált. A diákok többsége gimnáziumot választ, így kevés utánpótlás érkezik a középszintű szakmai képzésekbe. Emellett nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz. A képzett munkaerő hiánya sokszor a növekedés és versenyképesség akadálya. Fogyasztói szokások és árérzékenység A fogyasztók körében is jól érzékelhetők a gazdasági változások hatásai. Az infláció és az árstop miatt az árérzékenység jelentősen nőtt, a vásárlók gyakrabban választanak olcsóbb, „helyettesítő” termékeket. A párizsihoz, alap tejtermékekhez hasonló termékek iránti kereslet nőtt, de ez nem feltétlenül jelenti a minőség romlását – sok esetben jól szabályozott, minőségi termékekről van szó. Ugyanakkor az árstop torzító hatású lehet az ipar számára, mivel korlátozza az árrés-képzést és növeli az importtermékek versenyelőnyét. A versenyképes hazai termékfejlesztéshez nélkülözhetetlen a fogyasztói adatok pontos ismerete. A piaci igények megértése alapján lehet kialakítani a termékportfóliót, visszafejtve a kereskedelemtől egészen az alapanyag-előállításig – fogalmazott Dr. Friedrich László. Feltörekvőben a biotermékek és fehérjedús élelmiszerek A biotermékek piaca különösen sajátos: a hazai termelés nagy része alapanyagként külföldre kerül, a belföldi fogyasztás aránya elenyésző. Ennek oka részben a magas ár, ugyanakkor a feldolgozottsági szint alacsonysága is szerepet játszik. A MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének vezetője szerint a biotermékek piacképessége a feldolgozottság növelésével javítható: Ha jobban feldolgozzuk a terméket, az alapanyag ára relatíve csökken, a termék pedig versenyképesebbé válik. Ehhez azonban kiszámítható termelés, logisztikai hálózat és ipari méretű feldolgozás szükséges – ezek jelenleg még sok helyen hiányoznak. A közétkeztetés lehetne egy stabil piac, ahol ezek a termékek rendszeresen megjelenhetnének. Egyre nagyobb figyelem irányul a fehérjével dúsított élelmiszerekre is, legyen szó joghurtokról, pudingokról vagy akár húskészítményekről. A Magyar Élelmiszerkönyv is reagált erre az irányzatra: már tartalmazza a fehérjeminőségi mutatót, amely nem csak a mennyiséget, hanem a biológiai értéket is figyelembe veszi – azaz azt, hogy milyen aminosav-összetétellel rendelkezik a fehérje. Az átlagos magyar fehérjebevitel (napi 53-55 g) még mindig alacsonyabb az ajánlottnál. A napi 80-100 gramm közötti fogyasztás egészséges felnőttek számára nem jelent kockázatot, különösen aktív életmód vagy sport mellett. Vizsgálatainkban 130-140 grammos napi fehérjebevitelt sem kísérték egészségügyi problémák – tette hozzá a szakértő. Fenntarthatóság és innováció: a jövő kulcsa? A jövő egyik kulcskérdése az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása, nemcsak takarmányként, hanem emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagként is. A fenntarthatóság jegyében zajló kutatás-fejlesztési projektek ezen a területen is ígéretesek. Azok a cégek, amelyek kutatás-fejlesztésbe fektettek – akár kkv-k, akár nagyvállalatok -, egyértelműen erősödtek, mind piaci jelenlét, mind versenyképesség szempontjából. Ez az irány egyértelműen a jövő – fogalmazott a szakértő az Agrárszektor cikke szerint.

A Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke, dr. Friedrich László beszélt az élelmiszeripari innovációkról és az adat alapú döntéshozásról Read More »

Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy a ragadós száj- és körömfájás járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban

Megállás után újraindulás: a ragadós száj- és körömfájásról egyeztettünk az Állatorvostudományi Egyetemen

Leave a Comment / digitalizáció, Élelmiszeripar /

Az Állatorvostudományi Egyetem a győri központú Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát, amely a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A Cibus Hungaricus Alapítvány társszervezésében megvalósuló rendezvény célja a járvány tanulságainak összegzésén túl egy újraindítási stratégia közös megalapozása volt. Az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem alapító tagokként vesznek részt a Cibus Hungaricus Alapítvány munkájában, amely a termékpályák fejlesztése révén az egészséges magyarországi élelmiszertermelés támogatását tűzte ki célul. A közös alapítványi munka teret és lehetőséget biztosít a tagoknak, így az egyetemek szakembereinek is, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszerelőállítás területein együttműködve alakítsanak ki jó gyakorlatokat, valósíthassanak meg fejlesztéseket és kutatásokat is. Beszámolójában az Állatorvostudományi Egyetem írta meg, hogy 2025 tavaszán olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte, hogy minőségi állatorvosképzést kapnak az Állatorvostudományi Egyetemen hallgatók és újraindul az állategészségőr-képzés, ami nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is. A ragadós száj- és körömfájás kitörését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) gyorsan reagált. Dr. Nemes Imre, a hivatal elnöke a konferencián elmondta, hogy bár a szakmai együttműködés eredményeként sikerült megfékezni a járványt, a jövőben sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a gazdák, az állatorvosok és a hatóság között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar járványvédelmi rendszer működőképes, de az újrakezdéshez komplex tudásra, egységes stratégiára továbbá az oktatás, a kutatás és a termelés összekapcsolására van szükség. Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora köszönetét fejezte ki az egyetem dolgozói és hallgatói felé, akik haladéktalanul segítették a védekezést. Külön kiemelte a mintegy 150 önkéntes hallgató megfeszített munkáját és az intézmény szerepét a közvélemény folyamatos és hiteles szakmai tájékoztatásában. „A válságok mindannyiunkat próbára tesznek. Az egyetemek szerepe ilyenkor nem csupán a tudásmegosztás, hanem a jövő biztonságának tervezése is. Ez a konferencia tehát nem lezárás, hanem egy új kezdőpont: egy újfajta együttműködésen alapuló járványvédelmi és tenyésztési kultúráé” – fogalmazott a rektor. A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök, például az in vitro embrióátültetés, lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A gazdasági következményeket Dr. Goda Pál agrárközgazdász, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a 10 milliárd forintot. Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát. A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira Dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható. Dr. Ács Zoltán a 2025. március 6-án a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcs településen tejelő szarvasmarha állományban megerősített ragadós száj- és körömfájás megbetegedés időbeli lefolyását mutatta be. A kitörés következtében elrendelt és végrehajtott állategészségügyi igazgatási intézkedéseket, beleértve a telep teljes felszámolását. A járvány elfojtása során gyűjtött olyan fontos tapasztalatokat, melyek megoldása kulcs lehet egy esetleges jövőbeli újabb kitörés leküzdéséhez. Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta: „A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott.” Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, a Cibus Hungaricus Alapítvány kuratóriumi tagja így fogalmazott: „Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, a genetikai és a takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk.” A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak – írták. Fotók: ÁOTE és Bankó József Az eseményről ajánljuk még ezt a két írást: Ragadós száj- és körömfájás: közös konferenciát rendezett az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem Jó hírek érkeztek Magyarországról, hamarabb feloldhatja a korlátozásokat az Európai Unió

Megállás után újraindulás: a ragadós száj- és körömfájásról egyeztettünk az Állatorvostudományi Egyetemen Read More »