Az Állatorvostudományi Egyetem a győri központú Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát, amely a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A Cibus Hungaricus Alapítvány társszervezésében megvalósuló rendezvény célja a járvány tanulságainak összegzésén túl egy újraindítási stratégia közös megalapozása volt.
Az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem alapító tagokként vesznek részt a Cibus Hungaricus Alapítvány munkájában, amely a termékpályák fejlesztése révén az egészséges magyarországi élelmiszertermelés támogatását tűzte ki célul. A közös alapítványi munka teret és lehetőséget biztosít a tagoknak, így az egyetemek szakembereinek is, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszerelőállítás területein együttműködve alakítsanak ki jó gyakorlatokat, valósíthassanak meg fejlesztéseket és kutatásokat is.
Beszámolójában az Állatorvostudományi Egyetem írta meg, hogy 2025 tavaszán olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte, hogy minőségi állatorvosképzést kapnak az Állatorvostudományi Egyetemen hallgatók és újraindul az állategészségőr-képzés, ami nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is.
A ragadós száj- és körömfájás kitörését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) gyorsan reagált. Dr. Nemes Imre, a hivatal elnöke a konferencián elmondta, hogy bár a szakmai együttműködés eredményeként sikerült megfékezni a járványt, a jövőben sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a gazdák, az állatorvosok és a hatóság között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar járványvédelmi rendszer működőképes, de az újrakezdéshez komplex tudásra, egységes stratégiára továbbá az oktatás, a kutatás és a termelés összekapcsolására van szükség.
Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora köszönetét fejezte ki az egyetem dolgozói és hallgatói felé, akik haladéktalanul segítették a védekezést. Külön kiemelte a mintegy 150 önkéntes hallgató megfeszített munkáját és az intézmény szerepét a közvélemény folyamatos és hiteles szakmai tájékoztatásában.
„A válságok mindannyiunkat próbára tesznek. Az egyetemek szerepe ilyenkor nem csupán a tudásmegosztás, hanem a jövő biztonságának tervezése is. Ez a konferencia tehát nem lezárás, hanem egy új kezdőpont: egy újfajta együttműködésen alapuló járványvédelmi és tenyésztési kultúráé” – fogalmazott a rektor.
A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök, például az in vitro embrióátültetés, lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
A gazdasági következményeket Dr. Goda Pál agrárközgazdász, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a 10 milliárd forintot.
Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát.
A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira Dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható.
Dr. Ács Zoltán a 2025. március 6-án a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcs településen tejelő szarvasmarha állományban megerősített ragadós száj- és körömfájás megbetegedés időbeli lefolyását mutatta be. A kitörés következtében elrendelt és végrehajtott állategészségügyi igazgatási intézkedéseket, beleértve a telep teljes felszámolását. A járvány elfojtása során gyűjtött olyan fontos tapasztalatokat, melyek megoldása kulcs lehet egy esetleges jövőbeli újabb kitörés leküzdéséhez.
Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta:
„A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott.”
Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, a Cibus Hungaricus Alapítvány kuratóriumi tagja így fogalmazott: „Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, a genetikai és a takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk.”
A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak – írták.
Fotók: ÁOTE és Bankó József
Az eseményről ajánljuk még ezt a két írást:
Jó hírek érkeztek Magyarországról, hamarabb feloldhatja a korlátozásokat az Európai Unió