Élelmiszeripar

AgriFood 4.0 - Digitális megoldások termőföldtől az asztalig - címmel szervezünk pályázatot a Kárpát-medencei felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók, illetve hallgatói csoportok számára

Várjuk a jelentkezéseket az AgriFood 4.0 pályázatra

A 2026. január 21-24-én Budapesten megrendezésre kerülő ANImashEXPO rendezvény keretében a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE), a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel (MPGE) és a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal közösen pályázatot hirdet: AgriFood 4.0 – Digitális megoldások termőföldtől az asztalig! avagy hazai körülmények között, a rendelkezésre álló eszközökkel és lehetőségekkel bevezethető digitális megoldások ismertetése és bemutatása az alábbi öt tématerületen: a növénytermesztésben (1), a kertészetben (2) , az állattenyésztésben és -tartásban (3), az élelmiszeriparban (4) valamint a rövid ellátási láncban (5). A pályázatra Kárpát-medencei felsőfokú képzésben résztvevő hallgatókat, hallgatói csoportokat várunk! A pályázatok benyújtási határideje 2026 január 10. 23:59 A pályázat célja, hogy az öt tématerületen felkeltse a pályázati anyagok olvasóinak, nézőinek figyelmét a hazai digitális megoldások lehetőségére, elérhetőségére, hasznosságára és szükségességére a mai mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és rövid ellátási láncban. A pályázat két részből áll: Rövid elemzés összeállítása, 5–10 oldal terjedelemben (képek és ábrák nélkül). A pályázó mutassa be, hogy a mai hazai lehetőségek mellett milyen digitális megoldásokat tart a hazai élelmiszer termékpályán belül 2-5 éven belül bevezethetőnek, elterjeszthetőnek, amelyek bevezetésében szerinte a gazdálkodók, vállalkozók is szívesen részt vennének és a fogyasztók számára is előnyösek, valamint adjon javaslatot a bevezetés módjára, célcsoportjára, egyéb specialitásaira vonatkozóan. Közösségi médiába szánt kreatív tartalom (videó, reels, TikTok, Instagram-post, rövid ismeretterjesztő videó, animáció, mém-sorozat vagy infografika) készítése az öt tématerület valamelyikében. A pályázat több tématerületet is érinthet a fent felsorolt öt közül. A tartalomnak: A pályázatok elbírálását a MAPÁE, a MPGE és Cibus Hungaricus Alapítvány tagjaiból álló zsűri végzi. Növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, élelmiszeripar és rövid ellátási lánc kategóriákban külön bíráljuk a pályázatokat. Értékelési szempontok: Pályázati díja: “A” rész esetén tématerületenként: Első helyezettek: 150 000.- Ft Második helyezettek: 100 000.- Ft Harmadik helyezettek: 50 000.- Ft összegű pályadíjakat nyernek a díjazott pályázók. “B” rész esetén : Első helyezettek: 150 000.- Ft Második helyezettek: 100 000.- Ft Harmadik helyezettek: 50 000.- Ft összegű pályadíjakat nyernek a díjazott pályázók. Az “A” rész esetén mind az öt tématerület külön-külön kerül díjazásra. A “B” rész estén a tématerületek összevontan kerülnek díjazásra. A zsűri által kiválasztott pályázatokat, a készítők feltüntetésével a MAPÁE, az MPGE és a Cibus Hungaricus Alapítvány honlapján, közösségi média felületein közzétesszük és a szervezetek hírleveleiben terjesztjük! Technikai tudnivalók: Sikeres pályázást kívánunk! Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület https://www.hunplf.hu/ Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület https://www.preciziosklub.hu/ Cibus Hungaricus Alapítvány https://cibushungaricus.hu/

Várjuk a jelentkezéseket az AgriFood 4.0 pályázatra Read More »

Prof. Dr. Friedrich László, a MATE intézetigazgatója, a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke

A Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke, dr. Friedrich László beszélt az élelmiszeripari innovációkról és az adat alapú döntéshozásról

A hazai élelmiszeriparban a gazdasági nehézségek, a munkaerőhiány és az árérzékenység ellenére egyre több helyen indulnak el fejlesztések, és nő az igény az innovatív, magasabb hozzáadott értékű termékek iránt. Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének vezetője szerint a jövő azoké az élelmiszeripari szereplőké, akik felismerik: a versenyképesség kulcsa a digitalizációban, a célzott termékfejlesztésben és a fenntarthatóságban rejlik. A szakértő úgy véli, bár a szektor komoly kihívásokkal néz szembe, az elmúlt időszakban tapasztalható fejlesztések és innovációk bizakodásra adnak okot. Az ÉLIP keretében megvalósuló beruházások pedig komoly lendületet adtak a szektornak. Akik részt tudtak venni a pályázatban, azoknál pozitív hangulat alakult ki, mert látják, hogy a fejlesztésekben van a jövő. Az új technológiák és az innováció bevezetése egyre több hazai üzemnél válik elengedhetetlen alapfeltétellé a versenyképesség fenntartásához – mondta Dr. Friedrich László az Agrárszektornak. A hozzáadott érték növelése különösen kulcsfontosságú: azok az élelmiszer-feldolgozók, akik a magasabb feldolgozottsági szintű termékekre (például tejtermékek, húskészítmények) helyezik a hangsúlyt, jóval sikeresebbek, mint az alapanyag-feldolgozásban maradók. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az adatalapú döntéshozatal, ami lehetővé teszi a termelési hatékonyság folyamatos nyomon követését és optimalizálását. Szerkezeti különbségek a piacon A szektor szerkezeti sajátossága, hogy az árbevétel mintegy 90%-át nagyüzemek adják, ugyanakkor ezek nemzetközi viszonylatban többnyire csak középkategóriás kapacitásúak. A kis- és középvállalkozások akkor tudnak sikeresen működni, ha réspiacokra specializálódnak, kézimunkát igénylő, nehezebben automatizálható technológiákat alkalmaznak, vagy egyedi termékeket kínálnak. A szakember egyben hangsúlyozta: Ha egy kkv próbál automatizált, nagy volumenű termékek piacán versenyezni, könnyen alulmaradhat. Ugyanakkor egyediséggel, minőséggel még mindig lehet piaci rést találni. Komoly hiányosságok is vannak Az élelmiszeripar egyik legnagyobb kihívása a munkaerőhiány. A segédmunkát igénylő, sokszor fizikailag megterhelő munkakörökben jelentős az elvándorlás, ezért a szektor egyre nemzetközi munkaerőre is támaszkodik. Az automatizálás részben enyhítheti a gondokat, de a beruházások költsége kisebb üzemek számára sokszor nem megtérülő. A szakképzés is súlyosan alulreprezentált. A diákok többsége gimnáziumot választ, így kevés utánpótlás érkezik a középszintű szakmai képzésekbe. Emellett nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz. A képzett munkaerő hiánya sokszor a növekedés és versenyképesség akadálya. Fogyasztói szokások és árérzékenység A fogyasztók körében is jól érzékelhetők a gazdasági változások hatásai. Az infláció és az árstop miatt az árérzékenység jelentősen nőtt, a vásárlók gyakrabban választanak olcsóbb, „helyettesítő” termékeket. A párizsihoz, alap tejtermékekhez hasonló termékek iránti kereslet nőtt, de ez nem feltétlenül jelenti a minőség romlását – sok esetben jól szabályozott, minőségi termékekről van szó. Ugyanakkor az árstop torzító hatású lehet az ipar számára, mivel korlátozza az árrés-képzést és növeli az importtermékek versenyelőnyét. A versenyképes hazai termékfejlesztéshez nélkülözhetetlen a fogyasztói adatok pontos ismerete. A piaci igények megértése alapján lehet kialakítani a termékportfóliót, visszafejtve a kereskedelemtől egészen az alapanyag-előállításig – fogalmazott Dr. Friedrich László. Feltörekvőben a biotermékek és fehérjedús élelmiszerek A biotermékek piaca különösen sajátos: a hazai termelés nagy része alapanyagként külföldre kerül, a belföldi fogyasztás aránya elenyésző. Ennek oka részben a magas ár, ugyanakkor a feldolgozottsági szint alacsonysága is szerepet játszik. A MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének vezetője szerint a biotermékek piacképessége a feldolgozottság növelésével javítható: Ha jobban feldolgozzuk a terméket, az alapanyag ára relatíve csökken, a termék pedig versenyképesebbé válik. Ehhez azonban kiszámítható termelés, logisztikai hálózat és ipari méretű feldolgozás szükséges – ezek jelenleg még sok helyen hiányoznak. A közétkeztetés lehetne egy stabil piac, ahol ezek a termékek rendszeresen megjelenhetnének. Egyre nagyobb figyelem irányul a fehérjével dúsított élelmiszerekre is, legyen szó joghurtokról, pudingokról vagy akár húskészítményekről. A Magyar Élelmiszerkönyv is reagált erre az irányzatra: már tartalmazza a fehérjeminőségi mutatót, amely nem csak a mennyiséget, hanem a biológiai értéket is figyelembe veszi – azaz azt, hogy milyen aminosav-összetétellel rendelkezik a fehérje. Az átlagos magyar fehérjebevitel (napi 53-55 g) még mindig alacsonyabb az ajánlottnál. A napi 80-100 gramm közötti fogyasztás egészséges felnőttek számára nem jelent kockázatot, különösen aktív életmód vagy sport mellett. Vizsgálatainkban 130-140 grammos napi fehérjebevitelt sem kísérték egészségügyi problémák – tette hozzá a szakértő. Fenntarthatóság és innováció: a jövő kulcsa? A jövő egyik kulcskérdése az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása, nemcsak takarmányként, hanem emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagként is. A fenntarthatóság jegyében zajló kutatás-fejlesztési projektek ezen a területen is ígéretesek. Azok a cégek, amelyek kutatás-fejlesztésbe fektettek – akár kkv-k, akár nagyvállalatok -, egyértelműen erősödtek, mind piaci jelenlét, mind versenyképesség szempontjából. Ez az irány egyértelműen a jövő – fogalmazott a szakértő az Agrárszektor cikke szerint.

A Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke, dr. Friedrich László beszélt az élelmiszeripari innovációkról és az adat alapú döntéshozásról Read More »

Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy a ragadós száj- és körömfájás járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban

Megállás után újraindulás: a ragadós száj- és körömfájásról egyeztettünk az Állatorvostudományi Egyetemen

Az Állatorvostudományi Egyetem a győri központú Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát, amely a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A Cibus Hungaricus Alapítvány társszervezésében megvalósuló rendezvény célja a járvány tanulságainak összegzésén túl egy újraindítási stratégia közös megalapozása volt. Az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem alapító tagokként vesznek részt a Cibus Hungaricus Alapítvány munkájában, amely a termékpályák fejlesztése révén az egészséges magyarországi élelmiszertermelés támogatását tűzte ki célul. A közös alapítványi munka teret és lehetőséget biztosít a tagoknak, így az egyetemek szakembereinek is, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszerelőállítás területein együttműködve alakítsanak ki jó gyakorlatokat, valósíthassanak meg fejlesztéseket és kutatásokat is. Beszámolójában az Állatorvostudományi Egyetem írta meg, hogy 2025 tavaszán olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte, hogy minőségi állatorvosképzést kapnak az Állatorvostudományi Egyetemen hallgatók és újraindul az állategészségőr-képzés, ami nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is. A ragadós száj- és körömfájás kitörését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) gyorsan reagált. Dr. Nemes Imre, a hivatal elnöke a konferencián elmondta, hogy bár a szakmai együttműködés eredményeként sikerült megfékezni a járványt, a jövőben sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a gazdák, az állatorvosok és a hatóság között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar járványvédelmi rendszer működőképes, de az újrakezdéshez komplex tudásra, egységes stratégiára továbbá az oktatás, a kutatás és a termelés összekapcsolására van szükség. Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora köszönetét fejezte ki az egyetem dolgozói és hallgatói felé, akik haladéktalanul segítették a védekezést. Külön kiemelte a mintegy 150 önkéntes hallgató megfeszített munkáját és az intézmény szerepét a közvélemény folyamatos és hiteles szakmai tájékoztatásában. „A válságok mindannyiunkat próbára tesznek. Az egyetemek szerepe ilyenkor nem csupán a tudásmegosztás, hanem a jövő biztonságának tervezése is. Ez a konferencia tehát nem lezárás, hanem egy új kezdőpont: egy újfajta együttműködésen alapuló járványvédelmi és tenyésztési kultúráé” – fogalmazott a rektor. A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök, például az in vitro embrióátültetés, lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A gazdasági következményeket Dr. Goda Pál agrárközgazdász, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a 10 milliárd forintot. Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát. A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira Dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható. Dr. Ács Zoltán a 2025. március 6-án a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcs településen tejelő szarvasmarha állományban megerősített ragadós száj- és körömfájás megbetegedés időbeli lefolyását mutatta be. A kitörés következtében elrendelt és végrehajtott állategészségügyi igazgatási intézkedéseket, beleértve a telep teljes felszámolását. A járvány elfojtása során gyűjtött olyan fontos tapasztalatokat, melyek megoldása kulcs lehet egy esetleges jövőbeli újabb kitörés leküzdéséhez. Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta: „A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott.” Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, a Cibus Hungaricus Alapítvány kuratóriumi tagja így fogalmazott: „Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, a genetikai és a takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk.” A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak – írták. Fotók: ÁOTE és Bankó József Az eseményről ajánljuk még ezt a két írást: Ragadós száj- és körömfájás: közös konferenciát rendezett az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem Jó hírek érkeztek Magyarországról, hamarabb feloldhatja a korlátozásokat az Európai Unió

Megállás után újraindulás: a ragadós száj- és körömfájásról egyeztettünk az Állatorvostudományi Egyetemen Read More »

A mesterséges mellett a humán szakmai intelligencia hatékonyságát is növelni kell a mezőgazdasági üzemekben

A magyar élelmiszer termékpályák adatalapú fejlesztésén dolgoznak a Cibus Hungaricus alapítvány szakemberei  2024. április 3. A Cibus Hungaricus Alapítvány 2024. április 3-án, a Parlament Tisza Kálmán termében mutatta be céljait, megvalósítás alatt álló és tervezett programjait. Az Alapítvány szerint a hatékonyság növelése elsősorban a „Farmtól az Egészségig” terjedő élelmiszer termékpályák teljes, integrált fejlesztésével és összefogással érhető el.  Magyarország Kormánya 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, majd 2022-ben a Digitális Élelmiszeripari Stratégiát, amelyek az adatok gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával támogatja a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés jövedelmezőségének, hatékonyságának növelését a rendelkezésre álló környezeti erőforrások eredményes felhasználása mellett.  A fejlesztés egyik lehetséges eszköze a digitalizáció és az adatalapú döntéshozás előnyeinek felhasználása. A hatékonyság növelését nem a meglévő folyamatok, tevékenységek digitalizálása biztosítja, hanem a digitalizáció lehetőségei, a rendelkezésre álló adatok alapján új folyamatok, tevékenységek kialakítása, illetve a meglévő folyamatok és tevékenységek módosítása, elhagyása.  A Cibus Hungaricus Alapítványt a Digitális Élelmiszeripari Stratégiához kapcsolódó feladatok ellátására alapította az Állatorvostudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az EDUTUS Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem, a MAGOSZ támogatásával.  A rendezvényt Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke nyitotta meg. Köszöntő beszédében megköszönte Fábián Gergely a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkárának munkáját az élelmiszeripari fejlesztések kapcsán, kiemelten a Neumann Technológiai Platform közreműködésével létrejövő Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Programot. Továbbá köszöntőjében beszélt arról, hogy az összefogás egyik fő célja elérni az élelmiszer termékpályákon a „Farm to Health”, tehát a „gazdaságtól az egészséges fogyasztóig” terjedő hatékonyságnövekedést. Ez a termékpálya teljes, integrált fejlesztésével érhető el, aminek eszközei a digitalizáció és az adatalapú döntéshozatal.  Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára három prioritást emelt ki, az együttműködést, a technológiai megoldások alkalmazását és az oktatás és képzés szükségességét. A termékpályák fejlesztéséhez nem csak a termékpálya szereplői között, hanem több dimenzióban is működnie kell az együttműködéseknek: a közigazgatásban, a kutatási és fejlesztési területeken, az oktatásban, valamint a Kárpát-medencében. Erre jó példa a Cibus Hungaricus Alapítvány létrejötte és működése. A technológiai megoldások között kiemelte az adatalapú döntéshozást, a logisztikai hátteret és a tanuló raktárak létrehozását. A megvalósításhoz szükséges az érintettek képzése, amelyre jó példa az NGM által támogatott Digitális Agrárakadémia Plusz projekt, amelyet a Neumann Technológiai Platform, a Cibus Hungaricus Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem valósít meg. Az államtitkár kiemelte az NGM és a Neumann Technológiai Platform által az Irinyi Terv részeként működtetett Élelmiszeripari Beszállítói Programot, amely forrást biztost a Cibus Hungaricus Alapítvány terveinek megvalósításához.   Az Agrárminisztérium részéről Dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár szerint a digitalizáció kiemelkedő fontossággal bír az élelmiszeriparban, az élelmiszerelőállításban, az élelmiszerláncokban és a nyomonkövetési rendszerekben: hatékonyabb termelési folyamatok, jobb minőségű és biztonságosabb termékek előállítása, átláthatóbb ellátási láncok, innováció a termékfejlesztésben, továbbá költségcsökkentés és hatékonyságnövelés. Az államtitkár kiemelte az átláthatóság és nyomonkövethetőség biztosításának szükségességét, kezdve a termelőtől egészen a fogyasztóig, valamint a digitalizáció szerepét a hátrányok csökkentésében és a versenyelőnyök megszerzésében. Fontos területként említette a napi szinten 1,2 millió embert ellátó közétkeztetést, ahol a digitalizáció lehetővé teszi a hatékonyabb, átláthatóbb és rugalmasabb üzemeltetést, az étkezési igények és preferenciák nyomon követésével, a készletek és beszerzési folyamatok optimalizálásával.   Prof. Dr. Friedrich László, a MATE intézetigazgatója, a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke az Alapítvány stratégiáját ismertette. Az Alapítvány célja a termelők és előállítók versenyképességének növelése, piaci lehetőségeik bővítése, integrációjuk, digitalizációjuk, továbbá edukációjuk elősegítésével, a digitalizáció és az adatalapú döntéshozás eszközeivel és a digitális rövid ellátási láncok fejlesztésének Kárpát-medencei módszertani központjának létrehozásával:   Kiszámítható termelés, kiszámítható piac, így tervezhető termelési folyamatok az agráralapanyag előállításban és az élelmiszerfeldolgozásban  Szemléletváltás, szakemberképzés a digitalizáció irányában  A digitalizáció fogalmának megértése: nem a robotizáció és automatizálás a digitalizáció, hanem az adatalapú döntésvezérelt folyamatirányítás  Digitális Élelmiszeripari és/vagy Kereskedelmi mintaüzem bemutató- és élményközpont kialakítása a szakképzés és az egyetemi oktatás, a szemléletváltás és a gazdasági fejlődés érdekében  Becze István a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a Kárpát-medencei regionális együttműködések eddigi eredményeit és további fejlesztési lehetőségeit mutatta be. A külhoni magyar gazdák jelentős eredményeket értek el a termelők együttműködésén alapuló ellátási láncok fejlesztésében, a magas hozzáadott értékű és egészséges élelmiszerek előállításában, a minőségi tanúsítvánnyal rendelkező védjegyrendszerek fejlesztésében.   Nagyné Legény Ildikó, Hajdúnánás alpolgármestere, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke a társadalmi vállalkozások lehetőségeit mutatta be a közétkeztetési termékpályán, amit a Debreceni Egyetemmel együttműködésben, Hajdúnánás térségében valósítottak meg.   Pomázi Gyula, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány szakértője ismertette a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Cibus Hungaricus Alapítvány konzorciuma által megvalósítandó ÉLIP projekt célját és a feladatait. Ennek keretében elsősorban a meglévő innovációk implementációja történik meg a digitális rövid ellátási láncok működését biztosító élelmiszer logisztikai keretrendszer létrehozása és fejlesztése érdekében a Kárpát-medencében. Cél még a fejlesztést támogató adatközpont létrehozása és a minőségbiztosítási és nyomonkövetési rendszer fejlesztése, a termelőtől a fogyasztóig terjedően.  A program végén a Cibus Hungaricus Alapítványt alapító egyetemek rektorai mutatták be a releváns együttműködési területeket és a kapcsolódó javaslataikat.   varga.peter@cibushungaricus.hu +36 70 4531617 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Copyright © 2024 Cibus Hungaricus | Powered by Syscode Kft.

A mesterséges mellett a humán szakmai intelligencia hatékonyságát is növelni kell a mezőgazdasági üzemekben Read More »

Új DAA Plusz program: indul az élelmiszeripari üzemek digitális átállását támogató szaktanácsadó képzés

Új DAA Plusz program: indul az élelmiszeripari üzemek digitális átállását támogató szaktanácsadó képzés  2025. március 29. Indul az élelmiszeripari üzemek digitális átállását támogató szaktanácsadó képzés a Digitális Agrárakadémia Plusz Program keretében A Digitális Agrárakadémia Plusz (DAA+) program keretében elindul az élelmiszeripari üzemek digitális átállását támogató szaktanácsadók képzése. A Nemzetgazdasági Minisztérium által Magyarország Digitális Agrárstratégiája alapján a Digitális Agrárakadémia Plusz Program keretében nyújtott támogatás 30 szaktanácsadó, falugazdász, külhoni falugazdász, a területen érintett szakember térítésmentes képzését teszi lehetővé. A képzéseket a DAA+ Programot megvalósító szervezetek közül a Cibus Hungaricus Alapítvány szervezi és valósítja meg. A digitális átállás, az adat alapú döntéshozás alkalmazása szükséges az élelmiszeripari üzemek hatékonyságának és profitjának növeléséhez. A piacon elérhető digitális megoldások, eszközök és szolgáltatások számos lehetőséget kínálnak a vállalkozók részére. Ezek a lehetőségek azonban csak rendszerbe illesztve biztosíthatják a termelés hatékonyságának valós növekedését. A szigetszerűen alkalmazott digitális megoldások, vagy nem megfelelőn felhasznált digitális eszközök jelentős költségnövekedést eredményezhetnek a hatékonyság növekedése nélkül. A képzés célja, hogy a végzett szaktanácsadók képesek legyenek az élelmiszeripari vállalkozás célját és működését támogató digitális megoldások, szolgáltatások és eszközök kiválasztására, ajánlások megfogalmazására, az élelmiszeripari üzem digitális fejlesztési tervének összeállítására és a megvalósítás támogatására. 1. A képzés tartalma Az üzem digitális érettségének felmérése a termelés, az erőforrás (pénzügyi, HR, infrastruktúra) menedzsment és a termékpálya kapcsolatok területén. Az alkalmazható, piacon elérhető digitális megoldások, eszközök és szolgáltatások megismerése az erőforrás menedzsment, az élelmiszer feldolgozás, a raktározás és a logisztika területén. A digitális megoldások működésének és szolgáltatásainak megismerése, az alkalmazás és a rendszerbe illesztés feltételeivel. A digitális megoldások, szolgáltatások és eszközök hozzájárulása az élelmiszeripari üzem céljaihoz, hatékonyság növeléséhez. Az élelmiszeripari üzem digitális fejlesztési tervének összeállítása. 2. A képzés főbb paraméterei 50 órás, gyakorlat orientált és a jó gyakorlatok bemutatására épülő képzés, 60%-ban személyes részvétellel, maximum 10 fő/csoport; 5 nap: személyes részvétellel, 10 fős csoportban 1 nap online részvétellel, kérdezési lehetőséggel A képzést a Cibus Hungaricus Alapítvány a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézettel együttműködésben szervezi. A résztvevők a Felnőttképzési és Adatszolgáltatási Rendszerből (FAR) „Élelmiszeripari üzemek digitális átállását támogató tanácsadó” tanúsítványt kapnak a képzés sikeres elvégzése esetén. A képzést adminisztrációját, a tanúsítvány kiadását MATE Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központ végzi, regisztrációs száma: E/2020/000248. Célcsoportok: NAK regisztrált szaktanácsadók, NAK falugazdászok, külhoni falugazdászok, külső érdeklődő szakemberek. NAK szaktanácsadók részére pontszerző képzés. A képzést sikeresen elvégző regisztrált szaktanácsadók 10 kreditpont kapnak. A képzés piaci ára résztvevőnként: 150.000,- Ft + 10.000,- Ft regisztrációs díj, amelyet helyszínenként 10 főnek a Nemzetgazdasági Minisztérium által Magyarország Digitális Agrárstratégiája alapján nyújtott támogatás fedez. A képzésen való részvétel térítésmentes csoportonként 10 főnek, de előregisztrációhoz kötött. A DAA+ Program a képzésen való részvételt, a szükséges eszközök használatát, a tananyagok biztosítását és a tanúsítvány kiállítását fedezi. 3. Részletes program 1. nap – Digitális Élelmiszeripari Stratégia, a digitalizáció jelentősége az élelmiszeriparban Üzemtervezés műszaki-gazdasági vonatkozása Projektgazda bemutatkozása, problémameghatározás Meghívott előadó: Digitalizációs fejlesztési projekt esettanulmány 2. nap – Adatfeldolgozás és döntéselőkészítés Csoportos projektmunka Workshop: találkozó és brainstorming ipari szakemberek bevonásával 3. nap – Robotika Üzemszintű digitalizáció és adatmenedzsment Projektfeladat mentorálás Csoportos projektmunka Projektprezentáció és vita 4. nap – Digitalizációs és automatizálási technológiák és rendszerek Meghívott előadó: Technológia, raktározás és logisztikai fejlesztési projektek bemutatása 5. nap – Élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés Élelmiszeripari technológiák alapjai Üzemlátogatás 6. nap – Pilot megoldások, jó gyakorlatok, szolgáltatások szállítói bemutatása (online) 4. A tervezett időpontok és helyszínek   Helyszín Dátum 1 MATE Budai Campus, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. 2025.05.05 – 2025.05.09 2 MATE Budai Campus, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. 2025.05.12 – 2025.05.16 3 MATE Budai Campus, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. 2025.05.26 – 2025.05.30. 4 Közös online nap 2025.05.31 5. Regisztráció Az előregisztráció az alábbi linken érhető el: https://forms.gle/tfYN85RvzrfZWBkZ8 varga.peter@cibushungaricus.hu +36 70 4531617 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Copyright © 2024 Cibus Hungaricus | Powered by Syscode Kft.

Új DAA Plusz program: indul az élelmiszeripari üzemek digitális átállását támogató szaktanácsadó képzés Read More »

VII. Kertészeti Szakmai Napok és Konferencia Csíkmadarason

VII. Kertészeti Szakmai Napok és Konferencia Csíkmadarason Csíkmadaras, 2024. március 1. A Kárpát-medence szakmai életét immár hetedik alkalommal gazdagította a Kertészeti Szakmai Napok és Konferencia rendezvény, melyet a Garden Proiect és a Székely Gazdaszervezetek szerveztek. Az idei esemény ismét rendhagyó módon kínált témáit, szerteágazó tartalommal kalauzolva az érdeklődőket a tájépítészettől kezdve egészen a bor és pálinkakultúra világáig. A szakmai előadások különböző területeket érintenek, többek között gyümölcstermelést, -begyűjtést, -feldolgozást; precíziós kertészeti megoldásokat; digitális parkfenntartást; fóliasátor technológiákat; megfigyelőrendszerek telepítését; valamint gyógy- és fűszernövények termesztését. Az esemény keretében gyümölcstermesztő és metsző tanfolyam is zajlott. A VII. Kertészeti Szakmai Napok keretében, a CIBUS Hungaricus Alapítvány szervezésében két előadást is hallgathattak a jelenlévők: Dr. Hitka Géza a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Élelmiszertechnológiai Központ vezetője: „Digitalizáció és automatizálás a post-harvest tudományterületen” címmel és Varga Péter, a Cibus Hungaricus Alapítvány szakértője: „Az értékesítés és fejlődési lehetőségek kistermelők részére, gyümölcs és zöldség termékpályákon” címmel tartott tartalmas előadást. Képek az eseményről varga.peter@cibushungaricus.hu +36 70 4531617 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Copyright © 2024 Cibus Hungaricus | Powered by Syscode Kft.

VII. Kertészeti Szakmai Napok és Konferencia Csíkmadarason Read More »

Prega 2024

PREGA 2024 Hajdúnánás, 2024. február 22. A PREGA 2024 konferencián a Cibus Hungaricus Alapítvány önálló szekcióban járta körül az élelmiszeripar digitalizációját a következő főbb kérdések mentén: Hogyan lehet összehangolni egy élelmiszeripari üzem munkafolyamatait, hogy hatékony legyen a termék-előállítás, és ne legyen “holtidő” idő? Milyen készletgazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy ne álljon a pénz a raktárban lévő alapanyagokban? Adatalapon hogyan lehet optimalizálni hőkezelés folyamatát a pl.: sütőipari, tejipari, húsipari üzemben, milyen adatokra és döntésekre van szükség ahhoz, hogy roppanós legyen a virsli a gyártási folyamat végén? A szekció előadásaiból kiderült, hogy az élelmiszeripari vállalkozás versenyképességének mi köze van az adatgazdálkodáshoz, az élelmiszertermelés tervezhetőségéhez és a fenntarthatósághoz. Az adatbázisok összekapcsolásának jelentősége óriási: ha nem akarunk felesleget termelni, akkor fontos összekapcsolni az alapanyaghátteret a gyártási kapacitásokkal és a fogyasztási adatokkal. Az adatalapú döntések eredménye: jobb kihozatali mutatók, kevesebb a veszteség és melléktermék, a melléktermékek jobb hasznosítása. A szekciót Prof. Dr. Friedrich László a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke vezette, valamint a nyitó előadásban bemutatta a Cibus Hungaricus Alapítványlétrehozásának célját, feladatait és projektjeit. Képek az eseményről varga.peter@cibushungaricus.hu +36 70 4531617 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Copyright © 2024 Cibus Hungaricus | Powered by Syscode Kft.

Prega 2024 Read More »

Digitális Székelyföld konferencia 2023

Digitális Székelyföld konferencia, 2023 Székelyudvarhely, 2023. október 28. Agrárdigitalizáció: a termelőtől a fogyasztóig című kerekasztal beszélgetésen a résztvevők sokféle perspektívából vizsgálták a témát, de mind egy irányban mutattak: a digitalizációnak, az adatgyűjtésnek és adatalapú döntéshozatalnak nagyon is van szerepe a mezőgazdaságban. Az kerekasztal beszélgetésen szó esett a Székely Termék RESTART mozgalom és a SzékelyTermék Applikáció fejlesztéséről. A Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége több hónapja dolgozik a Székely Termék applikáció fejlesztésén, ami segíti a termelőket az értékesítésben, de ugyanakkor könnyebbé teszi a vásárlók számára a Székely Termékek elérését. Az applikáció mellett szó esett a Fejlesztési Ügynökség felméréseiről, különös képen a Székely Termék védjegyes termékek és az importált termékek terén készült kutatásunkról. Sok időt és erőfeszítést fektetek az adatok begyűjtésében és feldolgozásában, mivel ez elősegíti a tudatos vásárlókat a vásárlás során a választásukban. Szó esett a Székelyföldi gazdák fejlődéséről is. Egyre több gazda elkezdte használni a különböző digitalizáció által biztosított megoldásokat a saját farmjukon, amik költség hatékonyabbak és elősegítik a reális kép kimutatását, ami a gyártási költséget jelenti. A kerekasztal résztvevői: Dr. Bíró Boróka (Sapientia EMTE, Sepsiszentgyörgy) a Sapientia szerepéről beszélt az agrár-értelmiség formálásában és hangsúlyozta a digitalizáció és adatok szerepét a termelésben. Bustya Attila (Székely Gazdaszervezetek Egyesülete) a kisgazdáknak próbál segíteni a digitalizáció befogadásában. Célja egy sikertörténet felépítése, hogy legyen, ami alapján bemutatni a digitalizáció előnyeit. Cilip Árpád (Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége, Székelytermék Védjegy rendszer koordinátor) a SzékelyTermék RESTART mozgalomról és a SzékelyTermék Applikáció fejlesztéséről mesélt, mely annak ígéretével kecsegtet, hogy a Székely Termékek hamarosan csak egy kattintásra lesznek tőlünk. Varga Péter (Cibus Hungaricus Alapítvány szakértője) az élelmezés fontosságáról, az adatalapú döntéshozatalról és a termékpályák szervezéséről osztotta meg gondolatait. A kerekasztal moderátor Miklós Ervin volt az LGT Proiect ügyvezetője. Képek az eseményről varga.peter@cibushungaricus.hu +36 70 4531617 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Copyright © 2024 Cibus Hungaricus | Powered by Syscode Kft.

Digitális Székelyföld konferencia 2023 Read More »

32. Tusványos – Tamási Áron Székelyföldi Agro-Kultúra sátor

32. Tusványos Szabadegyetem – Tamási Áron Székelyföldi Agro-Kultúra sátor Tusnádfürdő, 2023. július 21. Miért is fontos a rövid ellátási lánc? A rövid ellátási lánc (a továbbiakban: REL) működése kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszer termékpályákon mind a gazdák jövedelmi pozíciójának javítása, mind az élelmiszerellátás biztonságának biztosítása kapcsán. Az elmúlt években megtapasztalt járványhelyzet és háborús gazdasági válság jelenségek aláhúzták a REL működésének prioritását. A rövid ellátási lánc lehetővé teszi a szorosabb együttműködést a termelők és a vásárlók között. Ez a közvetlen kommunikáció hozzájárul az információk gyors és hatékony cseréjéhez, az újítások gyors bevezetéséhez és a minőségbiztosításhoz az ellátási lánc minden szakaszában. Ennek eredményeként a végfelhasználók jobb minőségű termékeket és szolgáltatásokat kapnak. A termelő és fogyasztó személyes bizalmi kapcsolatára alapuló, tradicionális REL működési formák azonban nem teszik lehetővé a jelentős volumen növekedést, illetve nem biztosítják a termelők jövedelmi helyzetének jelentős változását az élelmiszer termékpályákon. Az új kereskedelmi megoldások, csatornák – így az online kereskedelem – megfelelő támogatással lehetőséget biztosítanak a termelőknek is kereskedelmi pozíciójuk javítására. Az online üzletkötés egyrészt korlátozza a személyes bizalmi kapcsolat működését, másrészt új piacokat nyit meg, ahol már nem a személyes kapcsolat garantálja az áruk minőségét. A termelők érdekeit szolgáló digitális REL működéséhez az online felület mellett garantálni kell a termékek ellenőrzött minőségét, nyomonkövetését és a logisztikai szolgáltatásokat. Magyarország Digitális Agrár Stratégiája és a Digitális Élelmiszeripari Stratégia alapján 2019-ben indult el a Digitális Termelői Piac létrehozása (www.kozertplusz.hu), amelynek célja, hogy biztosítsa a digitális REL működéshez szükséges logisztikai, minőségbiztosítási és nyomonkövetési „közműveket”. A projekt sikeres pilot szakaszát követően a továbbfejlesztést a 2023-ban létrehozott Cibus Hungaricus Alapítvány végzi, közfeladat ellátási szerződés alapján. A rövid ellátási lánc kialakításának lehetőségeiről a Kárpát-medencében a következő meghívottak folytattak diskurzust: dr. Nagy István, Magyarország Agrárminisztériumának minisztere Jakab István, a MAGOSZ elnöke Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Fábián Gergely, a Gazdasági Minisztérium államtitkára Szólláth Tibor, a Cibus Hungaricus Alapítvány kuratóriumi tagja dr. Friedrich László, a Cibus Hungaricus Alapítvány kuratórium főtitkára Könczei Csaba, parlamenti képviselő Barabási Antal Szabolcs, Románia Mezőgazdasági Minisztériumának volt államtitkára A kerekasztal-beszélgetés moderátora pedig Varga Péter Miklós volt, a Cibus Hungaricus Alapítvány stratégiai tanácsadója. A kerekasztal-beszélgetés keretében együttműködési megállapodást írt alá a Cibus Hungaricus Alapítvány, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a Vajdasági Gazdaegyesületek Szövetsége, valamint a Szlovákiai Agrárkamara. Képek az eseményről varga.peter@cibushungaricus.hu +36 70 4531617 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Copyright © 2024 Cibus Hungaricus | Powered by Syscode Kft.

32. Tusványos – Tamási Áron Székelyföldi Agro-Kultúra sátor Read More »

32. Tusványos Szabadegyetem – Infotér Sátor

32. Tusványos Szabadegyetem – Infotér Sátor Tusnádfürdő, 2023. július 20. Enni vagy nem enni…. ez itt a digitális élelmiszerellátási lánc kérdése. A gyorsuló világunkban egyre gyorsabb és rosszabb minőségű ételeket fogyasztunk. Hogyan tud a digitális technológia hozzájárulni, hogy na csak egészségesebb, jobb minőségű ételeket együnk, hanem mindezzel a környezeti terhelést is csökkenteni tudjuk. A kerekasztalban a Cibus Hungaricus Alapítvány, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete kereste a választ. Az előadás után a helyi és távoli termékek kínálatából tartottak kóstolót. Résztvevők: Cilip Árpád (Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség) Könczei Csaba (parlamenti képviselő) Miklós Ervin (LGT Proiect SRL) beszélgetése az élelmiszerminőség és a digitalizáció összefüggéseiről. Moderátor: Varga Péter Miklós (Cibus Hungaricus Alapítvány). https://www.youtube.com/watch?v=lbdF1FJE1jc&ab_channel=infot%C3%A9r Képek az eseményről varga.peter@cibushungaricus.hu +36 70 4531617 9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Copyright © 2024 Cibus Hungaricus | Powered by Syscode Kft.

32. Tusványos Szabadegyetem – Infotér Sátor Read More »