Zsolt Csurja

A Kendereskert Hajdúnánáson: nagyon jó példa a rövid ellátási lánc, a biogazdálkodás és a minőségi közétkeztetés közös rendszerének kialakítására - Fotó: Csurja Zsolt, DAA Plusz

Nyolc szakmai beszélgetést szervezünk a 2026-os budapesti SIRHA kiállításon

Leave a Comment / Élelmiszeripar /

A Széchenyi István Egyetem és a Cibus Hungaricus Alapítvány közös szervezésében szakmai beszélgetéseket szervezünk a 2026-os SIRHA Budapest élelmiszeripari, sütőipari, gasztronómiai és vendéglátóipari szakkiállításon. Ezek mindegyikén szeretettel és rengeteg hasznos ismerettel várjuk az érdeklődőket! A nyolc kerekasztal beszélgetésről több kapcsolódó tartalmat a programok Facebook esemény aloldalain tettünk és teszünk közzé, érdemes ellátogatni oda is, innen a legegyszerűbb az átjutás. Az első, kedd délutáni kerekasztal beszélgetés címe: Polctól a platformig: automata boltok, rövid ellátási láncok és a digitális élelmiszeripar jövője Téma: “Digitális élelmiszerkereskedelmi ökoszisztéma bemutatása. A kerekasztal azt vizsgálja, milyen szerepe lehet az automata (önkiszolgáló) bolti megoldásoknak, digitális eszközöknek a rövid ellátási láncokban. Hogyan tudnak bekapcsolódni a digitális REL rendszerbe a termelők? ÉLIP projekt eddigi szakmai tapasztalatai, eredményei, FOOD4CE projekt jó gyakorlatai. Miben és hogyan támogatja az ÉLIP projektben azonosított digitális REL platform a termelőket. A termelői–fogyasztói kapcsolatok új modelljei, a bevezetés fő kihívásai, a Farm to Health szemlélet. Moderátor: Dr. Troján Szabolcs, SZE-AKMKRésztvevők: László Róbert, Óvári Zsolt, LogBord Kft.Dr. Hitka Géza, MATE ÉTTI, FOOD4CE projektDr. Horváth-Mezőfi Zsuzsanna, MATE ÉTTIDr. Visy Anna, MATE ÉTTIDr. Juhász Anikó, SZE AKMKVarga Péter Miklós, Cibus Hungaricus Alapítvány A Kendereskert Hajdúnánáson: nagyon jó példa a rövid ellátási lánc, a biogazdálkodás és a minőségi közétkeztetés közös rendszerének kialakítására – Fotó: Csurja Zsolt, DAA Plusz A második, kedd délutáni kerekasztal beszélgetés címe: Közétkeztetés – REL – rövid ellátási láncok Téma: A termelők hogyan tudnak beszállítani a közétkeztetésbe, milyen feltételeknek, minőségbiztosítási rendszereknek szükséges megfelelni a termelőknek? Moderátor – Varga Péter Miklós Résztvevők:Páger ZsoltKirály Gábor, AKITóth DávidSomos András, Kanizsai Tóth CsabaBalog Zsolt Az első, szerda délelőtti kerekasztal beszélgetés címe: Több mint élelmiszer: funkcionális termékek és a REL kapcsolata, kistermelők hozzáadott értékének növelése “A kerekasztal a funkcionális élelmiszerek fejlesztésének fő irányait mutatja be, Szó lesz a fejlesztési folyamatról az ötlettől a piaci bevezetésig: hatóanyag-választás, formulálás, érzékszervi és eltarthatósági kérdések, valamint a bizonyíték-alapú állítások és a szabályozási megfelelés (jelölés, kommunikáció) kihívásairól.A cél, hogy a résztvevők gyakorlati példákon keresztül kapjanak képet arról, hogyan lehet innovatív, mégis biztonságos és fogyasztóbarát termékeket létrehozni.” Moderátor: Dr. Ásványi Balázs, SZE AKMK Résztvevők:Dr. Kiss Attila Péter, SZE AKMKMakai Szabolcs, Húsüzem Kft.Dr. Friedrich László, Cibus/MATE ÉTTISzommerné Egyed Linda, FINO-FOOD Kft.Dr. Soós Mihály, Debreceni Egyetem A második, szerda délelőtti kerekasztal beszélgetés címe: Termelőként hogyan készüljünk fel a piaci értékesítésre? Téma: Fogyasztói igények, jogszabályok, logisztikai elvárások, minőségbiztosítás. Termék- és technológiai fejlesztések jelentősége a piaci megjelenés tükrében, arculat, címke jelölés, tápértékek, összetevők felsorolása. Moderátor: Varga Péter Miklós, Cibus Hungaricus Alapítvány Résztvevők:Dr. Surányi JózsefDr. Hitka GézaDr. Gombkötő NóraDr. Soós Mihályegy gazdálkodó szakember, szervezés alatt A harmadik, szerdai kerekasztal beszélgetés címe: Oktatási és szaktanácsadási igények, szükségletek a rövid ellátási lánc szereplői részéről Téma: “Milyen új képzési modulokra, tananyagokra, tanácsadói szolgáltatásokra lenne szüksége a rövid ellátási lánc szereplői részéről: termelők, ellátási lánc szervezők. Főbb területek: fogyasztói igények, HORECA igények, technológia, digitális megoldások, adatok, mesterséges intelligencia, logisztikai, üzleti modellek.” Moderátor: Varga Péter Miklós, Cibus Hungaricus Alapítvány Résztvevők:Rózsa Pál – Kiskunfélegyháza Szakképző CentrumBagdán Boglárka, AgrárminisztériumGál Andrea, Edutus EgyetemSipos PéterPásztorné Huszár Klára, MATE Az első csütörtöki kerekasztal beszélgetés címe: Fermentáció, mint megoldás az élelmiszer- és a takarmányiparban Téma: A kerekasztal azt vizsgálja, hogyan válhatnak a fermentációval előállított adalékok (pl. probiotikus/posztbiotikus komponensek, szerves savak, enzimek, bioaktív metabolitok) az élelmiszer- és takarmányipar kulcseszközeivé az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatának mérséklésében. Megvitatjuk, milyen mechanizmusokon keresztül támogathatják az állatok bél-egészségét és a mikrobiológiai biztonságot, hogyan illeszthetők be az antibiotikum-felhasználás csökkentését célzó stratégiákba (One Health szemlélet), és milyen feltételek mellett skálázhatók ipari szintre. Kiemelt figyelmet kap a fenntarthatóság: melléktermék-alapú alapanyagok, erőforrás-hatékonyság, kibocsátáscsökkentés, valamint a minőségbiztosítás, szabályozás és piaci elfogadás gyakorlati kérdései a fejlesztéstől a bevezetésig.” Moderátor: Dr. Kiss Attila Péter, SZE AKMK Résztvevők:Dr. Tóth Tamás SZE AKMKDr. Süth Miklós – ÁTE Élelmiszerlánc-tudományi IntézetDr. Nemes Imre – NÉBIHDaróczy Lajos – Y-FOOD Kft.Dr. Nguyen Duc Quang – MATE A második csütörtöki kerekasztal beszélgetés címe: Magtól a kovászig: a fogyasztói trendek új hulláma Téma:“A kerekasztal a fogyasztói piac változó igényei (eredet, tisztaság, „történet”, egészségtudatosság, helyi értékek) alapján a gabona fajtaválasztást, a termesztés gyakorlati kérdéseit, valamint a pékáru előállítást, a kovászos technológiák minőségi és érzékszervi előnyeit járja körbe. A cél: a hagyományra és a fogyasztói igényekre épülő, piacképes termékpályák és együttműködések azonosítása a termőföldtől a friss kenyérig. Ipari léptékű gyártás hogyan tudja lekövetni a fogyasztói trendeket?” Moderátor: Hanczné dr. Lakatos Erika, SZE-AKMK Résztvevők:Cseperkáló József, Magyar Kézműves Kenyér TársaságBene Zoltán, Karintia Kft.Szólláth Tibor, NAKDr. Kerti KatalinSzabadfi Szabolcs, Il Basilico Kft. Arra is választ keresnek a szakemberek, hogyan tudja lekövetni a fogyasztói trendeket az ipari léptékű gyártás – Fotó: SIRHA Budapest 2024 A harmadik csütörtöki kerekasztal beszélgetés címe: Biotermékek értékesítése rövid ellátási láncon keresztül a HORECA-ba Téma:“Hogyan lehetséges a biotermék kínálatot a HORECA fogyasztói igényekhez igazítani? Milyen szempontjai vannak a HORECA piacnak? Termék, minőség, mennyiség, post harvest, csomagolás, logisztika és ár.” Moderátor: Varga Péter Miklós, Cibus Hungaricus Alapítvány Résztvevők: Szólláth Tibor, NAK, Kelet-Magyarországi Biokultúra EgyesületKanizsai-Tóth Csaba, FÁN Group Kft.Pusztai Péter, MATEBalla Géza/Gál AndrásKápolna Beáta, METRO A nyolc beszélgetés időpontjai egy képen: A nyolc kerekasztal beszélgetésről több kapcsolódó tartalmat a programok Facebook esemény aloldalain tettünk és teszünk közzé, érdemes ellátogatni oda is, innen a legegyszerűbb az átjutás. 2026.02.21. Szerkesztette: Csurja Zsolt DAA Plusz tartalomszerkesztő

Nyolc szakmai beszélgetést szervezünk a 2026-os budapesti SIRHA kiállításon Read More »

A Cibus Hungaricus Alapítvány és a Szerencsi Szakképzési Centrum közötti megállapodás egy olyan közös jövőkép megvalósítását szolgálja, amely a GINOP Plusz 5.1.1 projektben tervezett Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai irányait és céljait teszi kézzelfoghatóvá, partnerségi együttműködés formájában

Együttműködés jött létre a Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai támogatására

Leave a Comment / Élelmiszeripar /

A Cibus Hungaricus Alapítvány és a Szerencsi Szakképzési Centrum együttműködési megállapodást kötött a Szerencsi Szakképzési Centrum által létrehozott Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai támogatására. A megállapodást a Szerencsi Tudásközpont képviseletében Rubi Zsoltné kancellár, a Cibus Hungaricus Alapítvány részéről Dr. Friedrich László elnök írta alá 2026. január 21-én, Budapesten. A megállapodás ünnepélyes aláírása kapcsán elhangzott beszédekben a felek a következőket emelték ki: Az élelmiszer nem csupán gazdasági termék, hanem stratégiai erőforrás: a társadalmi stabilitás, a nemzeti szuverenitás és a fenntartható fejlődés egyik alapja. A Digitális Élelmiszerstratégia éppen erre a felismerésre épít, amikor a tudás, az innováció, a digitalizáció és az emberi erőforrás fejlesztését állítja az ágazat jövőjének középpontjába. A Farm to Health („Farmtól az Egészségig”) szemlélet, amelyet a Cibus Hungaricus Alapítvány meghatározó célként fogalmaz meg, azt az interoperábilis megközelítést jeleníti meg, hogy a teljes termékpályán – a gazdaságtól az egészséges fogyasztóig – integráltan, hatékonyan és fenntarthatóan növeljük a termékpályák értékét és hatékonyságát. Ez a megközelítés egyesíti a digitalizáció lehetőségeit, az adat alapú döntéshozatalt és a fogyasztói egészség szem előtt tartását egy egységes, átfogó fejlődési úttá. A megállapodás egy olyan közös jövőkép megvalósítását szolgálja, amely a GINOP Plusz 5.1.1 projektben tervezett Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai irányait és céljait teszi kézzelfoghatóvá, partnerségi együttműködés formájában. A Tudásközpont célja, hogy válaszokat adjon a munkaerőhiányra, a digitalizáció és a modern technológiák kihívásaira, miközben olyan gyakorlati képzést kínál, amely a legmodernebb ipari elvárásoknak is megfelel. A központ a termeléstől a digitális képzésig, a vállalati együttműködéstől az innovációig egy komplex tudásbázist hoz létre, amellyel hosszú távon erősítheti a térség és az ország élelmiszeripari versenyképességét. A Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont azon a területen valósul meg, ahol a Szerencsi Cukorgyár több mint egy évszázados szakipari öröksége adja az alapot. Ez az ikonikus ipari helyszín ma új életre kel: egy olyan tudásközpont épül, amely tiszteleg a múlt előtt, miközben a jövő élelmiszeripari szakembergenerációját képzi.

Együttműködés jött létre a Szerencsi Élelmiszeripari Tudásközpont szakmai támogatására Read More »

AgriFood 4.0 - Digitális megoldások termőföldtől az asztalig - címmel szervezünk pályázatot a Kárpát-medencei felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók, illetve hallgatói csoportok számára

Várjuk a jelentkezéseket az AgriFood 4.0 pályázatra

Leave a Comment / digitalizáció, Élelmiszeripar /

A 2026. január 21-24-én Budapesten megrendezésre kerülő ANImashEXPO rendezvény keretében a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE), a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel (MPGE) és a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal közösen pályázatot hirdet: AgriFood 4.0 – Digitális megoldások termőföldtől az asztalig! avagy hazai körülmények között, a rendelkezésre álló eszközökkel és lehetőségekkel bevezethető digitális megoldások ismertetése és bemutatása az alábbi öt tématerületen: a növénytermesztésben (1), a kertészetben (2) , az állattenyésztésben és -tartásban (3), az élelmiszeriparban (4) valamint a rövid ellátási láncban (5). A pályázatra Kárpát-medencei felsőfokú képzésben résztvevő hallgatókat, hallgatói csoportokat várunk! A pályázatok benyújtási határideje 2026 január 10. 23:59 A pályázat célja, hogy az öt tématerületen felkeltse a pályázati anyagok olvasóinak, nézőinek figyelmét a hazai digitális megoldások lehetőségére, elérhetőségére, hasznosságára és szükségességére a mai mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és rövid ellátási láncban. A pályázat két részből áll: Rövid elemzés összeállítása, 5–10 oldal terjedelemben (képek és ábrák nélkül). A pályázó mutassa be, hogy a mai hazai lehetőségek mellett milyen digitális megoldásokat tart a hazai élelmiszer termékpályán belül 2-5 éven belül bevezethetőnek, elterjeszthetőnek, amelyek bevezetésében szerinte a gazdálkodók, vállalkozók is szívesen részt vennének és a fogyasztók számára is előnyösek, valamint adjon javaslatot a bevezetés módjára, célcsoportjára, egyéb specialitásaira vonatkozóan. Közösségi médiába szánt kreatív tartalom (videó, reels, TikTok, Instagram-post, rövid ismeretterjesztő videó, animáció, mém-sorozat vagy infografika) készítése az öt tématerület valamelyikében. A pályázat több tématerületet is érinthet a fent felsorolt öt közül. A tartalomnak: A pályázatok elbírálását a MAPÁE, a MPGE és Cibus Hungaricus Alapítvány tagjaiból álló zsűri végzi. Növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, élelmiszeripar és rövid ellátási lánc kategóriákban külön bíráljuk a pályázatokat. Értékelési szempontok: Pályázati díja: “A” rész esetén tématerületenként: Első helyezettek: 150 000.- Ft Második helyezettek: 100 000.- Ft Harmadik helyezettek: 50 000.- Ft összegű pályadíjakat nyernek a díjazott pályázók. “B” rész esetén : Első helyezettek: 150 000.- Ft Második helyezettek: 100 000.- Ft Harmadik helyezettek: 50 000.- Ft összegű pályadíjakat nyernek a díjazott pályázók. Az “A” rész esetén mind az öt tématerület külön-külön kerül díjazásra. A “B” rész estén a tématerületek összevontan kerülnek díjazásra. A zsűri által kiválasztott pályázatokat, a készítők feltüntetésével a MAPÁE, az MPGE és a Cibus Hungaricus Alapítvány honlapján, közösségi média felületein közzétesszük és a szervezetek hírleveleiben terjesztjük! Technikai tudnivalók: Sikeres pályázást kívánunk! Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület https://www.hunplf.hu/ Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület https://www.preciziosklub.hu/ Cibus Hungaricus Alapítvány https://cibushungaricus.hu/

Várjuk a jelentkezéseket az AgriFood 4.0 pályázatra Read More »

Prof. Dr. Friedrich László, a MATE intézetigazgatója, a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke

A Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke, dr. Friedrich László beszélt az élelmiszeripari innovációkról és az adat alapú döntéshozásról

Leave a Comment / digitalizáció, Élelmiszeripar /

A hazai élelmiszeriparban a gazdasági nehézségek, a munkaerőhiány és az árérzékenység ellenére egyre több helyen indulnak el fejlesztések, és nő az igény az innovatív, magasabb hozzáadott értékű termékek iránt. Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének vezetője szerint a jövő azoké az élelmiszeripari szereplőké, akik felismerik: a versenyképesség kulcsa a digitalizációban, a célzott termékfejlesztésben és a fenntarthatóságban rejlik. A szakértő úgy véli, bár a szektor komoly kihívásokkal néz szembe, az elmúlt időszakban tapasztalható fejlesztések és innovációk bizakodásra adnak okot. Az ÉLIP keretében megvalósuló beruházások pedig komoly lendületet adtak a szektornak. Akik részt tudtak venni a pályázatban, azoknál pozitív hangulat alakult ki, mert látják, hogy a fejlesztésekben van a jövő. Az új technológiák és az innováció bevezetése egyre több hazai üzemnél válik elengedhetetlen alapfeltétellé a versenyképesség fenntartásához – mondta Dr. Friedrich László az Agrárszektornak. A hozzáadott érték növelése különösen kulcsfontosságú: azok az élelmiszer-feldolgozók, akik a magasabb feldolgozottsági szintű termékekre (például tejtermékek, húskészítmények) helyezik a hangsúlyt, jóval sikeresebbek, mint az alapanyag-feldolgozásban maradók. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az adatalapú döntéshozatal, ami lehetővé teszi a termelési hatékonyság folyamatos nyomon követését és optimalizálását. Szerkezeti különbségek a piacon A szektor szerkezeti sajátossága, hogy az árbevétel mintegy 90%-át nagyüzemek adják, ugyanakkor ezek nemzetközi viszonylatban többnyire csak középkategóriás kapacitásúak. A kis- és középvállalkozások akkor tudnak sikeresen működni, ha réspiacokra specializálódnak, kézimunkát igénylő, nehezebben automatizálható technológiákat alkalmaznak, vagy egyedi termékeket kínálnak. A szakember egyben hangsúlyozta: Ha egy kkv próbál automatizált, nagy volumenű termékek piacán versenyezni, könnyen alulmaradhat. Ugyanakkor egyediséggel, minőséggel még mindig lehet piaci rést találni. Komoly hiányosságok is vannak Az élelmiszeripar egyik legnagyobb kihívása a munkaerőhiány. A segédmunkát igénylő, sokszor fizikailag megterhelő munkakörökben jelentős az elvándorlás, ezért a szektor egyre nemzetközi munkaerőre is támaszkodik. Az automatizálás részben enyhítheti a gondokat, de a beruházások költsége kisebb üzemek számára sokszor nem megtérülő. A szakképzés is súlyosan alulreprezentált. A diákok többsége gimnáziumot választ, így kevés utánpótlás érkezik a középszintű szakmai képzésekbe. Emellett nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz. A képzett munkaerő hiánya sokszor a növekedés és versenyképesség akadálya. Fogyasztói szokások és árérzékenység A fogyasztók körében is jól érzékelhetők a gazdasági változások hatásai. Az infláció és az árstop miatt az árérzékenység jelentősen nőtt, a vásárlók gyakrabban választanak olcsóbb, „helyettesítő” termékeket. A párizsihoz, alap tejtermékekhez hasonló termékek iránti kereslet nőtt, de ez nem feltétlenül jelenti a minőség romlását – sok esetben jól szabályozott, minőségi termékekről van szó. Ugyanakkor az árstop torzító hatású lehet az ipar számára, mivel korlátozza az árrés-képzést és növeli az importtermékek versenyelőnyét. A versenyképes hazai termékfejlesztéshez nélkülözhetetlen a fogyasztói adatok pontos ismerete. A piaci igények megértése alapján lehet kialakítani a termékportfóliót, visszafejtve a kereskedelemtől egészen az alapanyag-előállításig – fogalmazott Dr. Friedrich László. Feltörekvőben a biotermékek és fehérjedús élelmiszerek A biotermékek piaca különösen sajátos: a hazai termelés nagy része alapanyagként külföldre kerül, a belföldi fogyasztás aránya elenyésző. Ennek oka részben a magas ár, ugyanakkor a feldolgozottsági szint alacsonysága is szerepet játszik. A MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének vezetője szerint a biotermékek piacképessége a feldolgozottság növelésével javítható: Ha jobban feldolgozzuk a terméket, az alapanyag ára relatíve csökken, a termék pedig versenyképesebbé válik. Ehhez azonban kiszámítható termelés, logisztikai hálózat és ipari méretű feldolgozás szükséges – ezek jelenleg még sok helyen hiányoznak. A közétkeztetés lehetne egy stabil piac, ahol ezek a termékek rendszeresen megjelenhetnének. Egyre nagyobb figyelem irányul a fehérjével dúsított élelmiszerekre is, legyen szó joghurtokról, pudingokról vagy akár húskészítményekről. A Magyar Élelmiszerkönyv is reagált erre az irányzatra: már tartalmazza a fehérjeminőségi mutatót, amely nem csak a mennyiséget, hanem a biológiai értéket is figyelembe veszi – azaz azt, hogy milyen aminosav-összetétellel rendelkezik a fehérje. Az átlagos magyar fehérjebevitel (napi 53-55 g) még mindig alacsonyabb az ajánlottnál. A napi 80-100 gramm közötti fogyasztás egészséges felnőttek számára nem jelent kockázatot, különösen aktív életmód vagy sport mellett. Vizsgálatainkban 130-140 grammos napi fehérjebevitelt sem kísérték egészségügyi problémák – tette hozzá a szakértő. Fenntarthatóság és innováció: a jövő kulcsa? A jövő egyik kulcskérdése az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása, nemcsak takarmányként, hanem emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagként is. A fenntarthatóság jegyében zajló kutatás-fejlesztési projektek ezen a területen is ígéretesek. Azok a cégek, amelyek kutatás-fejlesztésbe fektettek – akár kkv-k, akár nagyvállalatok -, egyértelműen erősödtek, mind piaci jelenlét, mind versenyképesség szempontjából. Ez az irány egyértelműen a jövő – fogalmazott a szakértő az Agrárszektor cikke szerint.

A Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke, dr. Friedrich László beszélt az élelmiszeripari innovációkról és az adat alapú döntéshozásról Read More »

Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy a ragadós száj- és körömfájás járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban

Megállás után újraindulás: a ragadós száj- és körömfájásról egyeztettünk az Állatorvostudományi Egyetemen

Leave a Comment / digitalizáció, Élelmiszeripar /

Az Állatorvostudományi Egyetem a győri központú Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát, amely a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A Cibus Hungaricus Alapítvány társszervezésében megvalósuló rendezvény célja a járvány tanulságainak összegzésén túl egy újraindítási stratégia közös megalapozása volt. Az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem alapító tagokként vesznek részt a Cibus Hungaricus Alapítvány munkájában, amely a termékpályák fejlesztése révén az egészséges magyarországi élelmiszertermelés támogatását tűzte ki célul. A közös alapítványi munka teret és lehetőséget biztosít a tagoknak, így az egyetemek szakembereinek is, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszerelőállítás területein együttműködve alakítsanak ki jó gyakorlatokat, valósíthassanak meg fejlesztéseket és kutatásokat is. Beszámolójában az Állatorvostudományi Egyetem írta meg, hogy 2025 tavaszán olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte, hogy minőségi állatorvosképzést kapnak az Állatorvostudományi Egyetemen hallgatók és újraindul az állategészségőr-képzés, ami nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is. A ragadós száj- és körömfájás kitörését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) gyorsan reagált. Dr. Nemes Imre, a hivatal elnöke a konferencián elmondta, hogy bár a szakmai együttműködés eredményeként sikerült megfékezni a járványt, a jövőben sokkal szorosabb együttműködésre van szükség a gazdák, az állatorvosok és a hatóság között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar járványvédelmi rendszer működőképes, de az újrakezdéshez komplex tudásra, egységes stratégiára továbbá az oktatás, a kutatás és a termelés összekapcsolására van szükség. Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora köszönetét fejezte ki az egyetem dolgozói és hallgatói felé, akik haladéktalanul segítették a védekezést. Külön kiemelte a mintegy 150 önkéntes hallgató megfeszített munkáját és az intézmény szerepét a közvélemény folyamatos és hiteles szakmai tájékoztatásában. „A válságok mindannyiunkat próbára tesznek. Az egyetemek szerepe ilyenkor nem csupán a tudásmegosztás, hanem a jövő biztonságának tervezése is. Ez a konferencia tehát nem lezárás, hanem egy új kezdőpont: egy újfajta együttműködésen alapuló járványvédelmi és tenyésztési kultúráé” – fogalmazott a rektor. A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök, például az in vitro embrióátültetés, lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A gazdasági következményeket Dr. Goda Pál agrárközgazdász, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a 10 milliárd forintot. Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát. A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira Dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható. Dr. Ács Zoltán a 2025. március 6-án a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcs településen tejelő szarvasmarha állományban megerősített ragadós száj- és körömfájás megbetegedés időbeli lefolyását mutatta be. A kitörés következtében elrendelt és végrehajtott állategészségügyi igazgatási intézkedéseket, beleértve a telep teljes felszámolását. A járvány elfojtása során gyűjtött olyan fontos tapasztalatokat, melyek megoldása kulcs lehet egy esetleges jövőbeli újabb kitörés leküzdéséhez. Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta: „A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott.” Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, a Cibus Hungaricus Alapítvány kuratóriumi tagja így fogalmazott: „Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, a genetikai és a takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk.” A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak – írták. Fotók: ÁOTE és Bankó József Az eseményről ajánljuk még ezt a két írást: Ragadós száj- és körömfájás: közös konferenciát rendezett az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem Jó hírek érkeztek Magyarországról, hamarabb feloldhatja a korlátozásokat az Európai Unió

Megállás után újraindulás: a ragadós száj- és körömfájásról egyeztettünk az Állatorvostudományi Egyetemen Read More »