A Szegedi Tudományegyetem Technológiatranszfer Központja és az egyetem Mezőgazdasági Kara szervezett konferenciát „Technológia – Adat – Intelligencia 2025” címmel, a Cibus Hungaricus Alapítvány és a Adat-EDIH szakmai közreműködésével. A konferencia kiemelt témája volt a „Mesterséges intelligencia alkalmazása az agrifood szektorban”.
A konferenciát Dr. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja, Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója és az IKIKK szakmai vezetője, valamint Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes nyitották meg. Bevezetőjükben hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaság jövője már nem csupán a földeken, hanem a digitális rendszerekben, az adatvezérelt döntéshozatalban és a nemzetközi tudásmegosztásban dől el.
A hazai agrár- és élelmiszeripari finanszírozás kulcsszereplője, Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója nyitó előadásában hangsúlyozta: a mezőgazdaságban már nem csupán a termelés volumene, hanem az adatokkal megalapozott, tudatos döntéshozatal válik a versenyképesség kulcsává. Rávilágított arra, hogy a szektor előtt álló kihívások – a klímaváltozástól a geopolitikai bizonytalanságokon át a demográfiai nyomásig – csak akkor kezelhetők, ha a gazdaságok képesek feltárni és mozgósítani belső hatékonysági tartalékaikat.
Előadásában a banki oldalról is érzékeltette a változást: a pénzintézetek számára is elengedhetetlenné vált, hogy adatvezérelt, szektor-specifikus finanszírozási eszközöket kínáljanak, és támogassák azokat a vállalkozásokat, amelyek nyitottak az innováció iránt.
Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára a technológia, adat és intelligencia összekapcsolódását helyezte előadásának fókuszába. A technológiai fejlődés lehetőséget biztosít rá, hogy a mért és a precíziós termelésből származó adatokra alapozva átláthatóvá, értékelhetővé váljanak a termelés és gazdálkodás folyamatai. A döntéstámogatás, az adatok értelmezésének fontos lépcsője a mezőgazdasági üzemben termelődő adatok integrációja, elsősorban a környezeti, a termelési és a pénzügyi adatok összekapcsolása. Az összekapcsolt adatrendszerek teszik lehetővé a mesterséges intelligencia alkalmazását, a valódi döntéstámogatást, ami a költségek, a bevételek és a támogatások igénybevételi lehetőségeinek dimenziójában segít optimális döntést hozni a gazdálkodóknak.
Az előadó hangsúlyozta a humán intelligencia fontosságának növekedését. Az egyre növekvő mennyiségű és pontosságú átláthatóvá teszik a termelési a gazdálkodási folyamatokat, így lehetőséget nyújtanak a hatékonyság növekedésre, azonban az adatok és a folyamatok értelmezéséhez magas szakmai tudásra, intelligenciára van szükség az üzemek szintjén. Azok a termelők fogják tudni a digitalizációt profitra váltani, akik értelmezni tudják az adatokat és az adatok által feltárt folyamatokat.
A konferencia további részében gyakorlati példák és piacon elérhető, mesterséges intelligenciát alkalmazó szolgáltatások bemutatására került sor.
Asztalos Gábor,a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. projektigazgatója a gazdaság adatintegrációs feladataiba, kihívásaiba és a Ménesbirtok által alkalmazott megoldásokba nyújtott betekintést.
Dr. Szabó Emese, a KITE Zrt. innovációs főigazgató-helyettese a vállalat által fejlesztett Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR) működésében a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásokat mutatta be. A táblahatárok elkészítésében és a táblán belüli zónák kijelölésében alkalmazzák jelenleg az AI-t, de további területeken, így a növényvédelmi előrejelzésekben is tervezik az alkalmazását.
Császár Martin, AgroVIR Kft. nemzetközi projektvezetője a cég által fejlesztett AI Agronómust mutatta be, ami, vagy „aki” több éves vetésforgó javaslat összeállítására képes a meglévő adatok és a mezőgazdasági üzem gazdálkodási céljai alapján. A 900 hektár termelési és gazdálkodási adatait gyűjtő és feldolgozó alkalmazás 1000 tábla történelmi adataival teszteli az AI által nyújtott javaslatok szakmai tartalmát.
Tolnai Márton, CropOM-Hungary Kft. alapítója a Duna Adatkocka fejlesztéséről és működéséről, az integrált adatkörökről és a jelenleg elérhető és tervezett szolgáltatásokról nyújtott áttekintést. A Duna Adatkocka történelmi adatok alapján a várható terméshozamra, biomassza mennyiségre és vízigényre ad előrejelzéseket, illetve akár várható megtérülés számításokat.
Salga Péter, Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője áttekintette az AI mezőgazdaságban és élelmiszeriparban való alkalmazási lehetőségeit, megvalósult esetek bemutatásával. Részletesen ismertette továbbá a Master-Good Kft. baromfifeldolgozó gépsorán alkalmazott technológiát és annak eredményeit.
A konferencián szó volt az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséről is. Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója bemutatta, hogyan lehet az egyetemi és vállalati kapcsolatok erősítésével fejleszteni a hazai agrár- és ipari innovációs ökoszisztémát. Beszélt a Neumann János Programról is, amely kiemelten támogatja az akadémiai és a piaci szféra együttműködését, elősegítve a kutatási eredmények piaci hasznosítását. Ezt szolgálja a Technology Transfer Company (TTC) projekt is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszíroz, és a NIÜ támogat szakmailag. Emellett hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Innovációs Ügynökség célja az agrárinnovációk támogatása is, hozzájárulva az agrárium modernizációjához és fenntarthatóságához.
A konferencia nemzetközi jelentőséggel is bírt. A digitalizáció és az ipar 4.0 mezőgazdasági alkalmazásait középpontba állító szakmai találkozó különlegességét adta, hogy az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezetének (UNIDO) magas rangú szakértője, Molnár Gábor PhD is elfogadta a meghívást, és kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg tapasztalatait.
A résztvevők közös meggyőződése volt: a digitalizáció nem a jövő – már a jelen. Most van itt az idő, hogy az adatokból tudás, a tudásból pedig fenntartható, versenyképes gyakorlat váljon.