Miért is fontos a rövid ellátási lánc?

A rövid ellátási lánc (a továbbiakban: REL) működése kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszer termékpályákon mind a gazdák jövedelmi pozíciójának javítása, mind az élelmiszerellátás biztonságának biztosítása kapcsán. Az elmúlt években megtapasztalt járványhelyzet és háborús gazdasági válság jelenségek aláhúzták a REL működésének prioritását.

A rövid ellátási lánc lehetővé teszi a szorosabb együttműködést a termelők és a vásárlók között. Ez a közvetlen kommunikáció hozzájárul az információk gyors és hatékony cseréjéhez, az újítások gyors bevezetéséhez és a minőségbiztosításhoz az ellátási lánc minden szakaszában. Ennek eredményeként a végfelhasználók jobb minőségű termékeket és szolgáltatásokat kapnak.

A termelő és fogyasztó személyes bizalmi kapcsolatára alapuló, tradicionális REL működési formák azonban nem teszik lehetővé a jelentős volumen növekedést, illetve nem biztosítják a termelők jövedelmi helyzetének jelentős változását az élelmiszer termékpályákon. Az új kereskedelmi megoldások, csatornák – így az online kereskedelem – megfelelő támogatással lehetőséget biztosítanak a termelőknek is kereskedelmi pozíciójuk javítására. Az online üzletkötés egyrészt korlátozza a személyes bizalmi kapcsolat működését, másrészt új piacokat nyit meg, ahol már nem a személyes kapcsolat garantálja az áruk minőségét. A termelők érdekeit szolgáló digitális REL működéséhez az online felület mellett garantálni kell a termékek ellenőrzött minőségét, nyomonkövetését és a logisztikai szolgáltatásokat.

Magyarország Digitális Agrár Stratégiája és a Digitális Élelmiszeripari Stratégia alapján 2019-ben indult el a Digitális Termelői Piac létrehozása (www.kozertplusz.hu), amelynek célja, hogy biztosítsa a digitális REL működéshez szükséges logisztikai, minőségbiztosítási és nyomonkövetési „közműveket”. A projekt sikeres pilot szakaszát követően a továbbfejlesztést a 2023-ban létrehozott Cibus Hungaricus Alapítvány végzi, közfeladat ellátási szerződés alapján.

A rövid ellátási lánc kialakításának lehetőségeiről a Kárpát-medencében a következő meghívottak folytattak diskurzust:

• dr. Nagy István, Magyarország Agrárminisztériumának minisztere
• Jakab István, a MAGOSZ elnöke
• Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
• Fábián Gergely, a Gazdasági Minisztérium államtitkára
• Szólláth Tibor, a Cibus Hungaricus Alapítvány kuratóriumi tagja
• dr. Friedrich László, a Cibus Hungaricus Alapítvány kuratórium főtitkára
• Könczei Csaba, parlamenti képviselő
• Barabási Antal Szabolcs, Románia Mezőgazdasági Minisztériumának volt államtitkára

A kerekasztal-beszélgetés moderátora pedig Varga Péter Miklós volt, a Cibus Hungaricus Alapítvány stratégiai tanácsadója.

A kerekasztal-beszélgetés keretében együttműködési megállapodást írt alá a Cibus Hungaricus Alapítvány, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, a Vajdasági Gazdaegyesületek Szövetsége, valamint a Szlovákiai Agrárkamara.